A mexikói hatóságok lépését több fogyasztó- és természetvédelmi szervezet is keményen kritizálta, mivel a GMO fajták bevezetése elsősorban a nagy agrocégeknek kedvez, amelyek monopolhelyzetbe kerülnek a helyi piacokon, ráadásul egy kevéssé környezet- és vidékbarát, termelésmodellt részesítve előnyben.
Elena Álvarez-Buylla, egy mexikói tudományos társulás, a Társadalomért Elkötelezett Tudósok Uniójának koordinátora rámutatott, hogy a GMO magvak egyfelől az azokat forgalmazó cégektől teszik függővé a helyi parasztság boldogulását, valamint veszélybe sodorják a hagyományos, helyi növényfajokat is.
A genetikailag módosított vetőmagok egyik erőssége, hogy ellenállnak gyomirtó szereknek, megkönnyítve a kultúrák permetezését, azonban, amint azt a szakértő jelezte, a GMO-k esetében használt glifoszfátot tartalmazó „Roundup” gyomirtók alkalmazása környezet-egészségügyi szempontból korántsem veszélytelen.
Az Európában tiltólistára került glifoszfátot azonban a kevésbé szigorú környezetvédelmi előírásokkal rendelkező latin-amerikai országokban előszeretettel alkalmazzák a nagy agroóriások.
„Legalább is meglepő, hogy a mostani és az előző két mexikói kormány ilyen könnyen feláldozta országunk élelmiszerfüggetlenségét, a környezetünk és táplálékunk tisztaságát, valamint az egészségünket, néhány átláthatatlan kereskedelmi egyezményért cserébe” – foglalta össze Álvarez-Buylla.
Fot-: Getty