A civil szervezeteket és a paraguayi kongresszus emberjogi bizottságát is váratlanul érő bejelentést Godoy azzal indokolta, hogy ha “létezik egy törvény, akkor azt be is kell tartani.”
A leszerelési, vagy a polgári szolgálat teljesítését igazoló dokumentumok nélkül munkavállalót alkalmazó cégeket pénzbüntetéssel sújtanák a törvény értelmében. Míg a tábornok szerint aki nem katonáskodik, ne is egyék, vagy legalább is ne dolgozzék, addig a munkaügyi miniszterasszony és az alkotmányjogászok álláspontja szerint a munkavállalók jogait és kötelezettségeit Paraguayban az alkotmány és a munka tövénykönyve szabályozzák.
Paraguayban Alfredo Stroessner 1989-i bukása óta sokat könnyítettek sorkatonai szolgálaton. Ugyan az országban papíron még mindig kötelező a sorkatonai szolgálat, de lehetőség van az ország fegyveres védelmének kötelezettsége alól lelkiismereti okokból felmentést kérni, illetve polgári szolgálat teljesítését választani.
A paraguayi jogállam fő hiányossága ezen a téren is a hézagos tövényi szabályozás, illetve a meglévő jogszábályok figyelmen kívül hagyása vagy azok önkényes alkalmazása. A polgári szolgálatot a gyakorlatban ugyan alkamazzák, viszont annak jogi szabályozását még nem dolgozták ki. Akár több évig is eltarthat egy-egy olyan okmány beszerzése, amely lelkiismereti okokra hivatkozva alapot ad a fegyveres szolgálat megtagadására és persze a beszerzése tetemes költséget is jelent.
A kilencvenes évek közepéig gyakorlatban volt az itteni szóhasználatban “arreo”-nak nevezett akció. Ennek keretében a hadkiegészítő parancsnokság emberei például a reggeli csúcsforgalomban állítottak meg autóbuszokat és vitték el katonának a leszerelési dokumentumokkal nem rendelkező katonakorú fiatalokat. (hardymárton)