Az első lépés: a néhai kolumbiai Pablo Escobar drogbáró elvadult állatait meg kell közelíteni, hogy a kábító permet eljusson hozzájuk. S a lelassult több tonnás állat esetében akkor születik meg a válasz az első kérdésre – hímnemű vagy nőnemű egyeddel állunk szemben, – amikor már elesett.
A súlya miatt ott kell elvégezni a beavatkozást, ahol az állat elesik és elkábul: nincs lehetőség daruval felemelni és odébb szállítani. Ez sokszor a Río Magdalena olyan szakasza, amelyet nehéz megközelíteni, és persze azt is meg kell akadályozni, hogy az állat a kábító dózissal visszatérjen a vízbe.
A félig elvadult afrikai óriások a folyóban és annak mellékfolyóiban élnek, a megfigyelések szerint már kétszer annyian, mint ahányan a Pablo Escobar Hacienda Nápoles nevű birtokán létesített magánállatkertben eredetileg voltak. Éppen ezért a környék lakóinak elemi érdeke az állatok szaporodásának megakadályozása – különben életveszélyessé válhat a lakóhelyük.
Az első műtétet egy Juaco névre keresztelt fiatal hímen hajtották végre, és 10 ember kellett az akcióhoz: 3 altatóorvos, két sebész és további négy állatorvos és egy, aki a műszereket adogatja. Amikor a tekintélyes mennyiségű altatószer hat, és már tudni, hogy hímről vagy nőstéynnyről van szó, akkor jön a következő feladat. Hol vannak a hímnek a heréi? Mert ez nem egyszerű, erre a szakirodalom is kevés magyarázatot ad – látni és tapintani pedig nem lehet. Ugyanis az altatás közben elernyedt test ,,magába zárja” ezeket a szervezeket, a viziló bőre pedig igen vastag és durva. Végülis harci állatokról van szó, akiknek a bőre kemény és a bőr alatt komoly zsírréteg is található.
Ebben kell megkeresni a heréket anélkül, hogy az állat testében komoly roncsolást végeznének. Juaco műtétje három órát vett igénybe – erősen trópusi körülmények között. A heréi ugyanis egészen máshol voltak, mint az előtte sterilizált idősebb állatéi – viszont Juaco azonos korú társát egy óra alatt megszabadították minden ,,gondjától” – neki ugyanott találták meg a heréit. Igy most már azt is tudni, hogy a viziló heréi életkorától függően máshol helyezkednek el a testében – mondják az állatorvosok.
A kokainbáró halálát talán a legjobban az a 30-50 viziló bánja, akiknek életében Escobar távozása után senki sem töltötte be az ott keletkezett űrt. A vacsoráról nem is beszélve. Ekkor úgy döntött a jámbor állatok népes hada, hogy megszerzi, amit eddig készen kapott. A portyázásokból aztán egetrengető botrány lett, mert az éhes vizilovak nem nézték, hol ér véget a birtok, mentek és ettek. A környék lakói pedig rettegtek és menekültek.
Víziló ügyben a döntés fél évig váratott magára: mi legyen ezekkel a jószágokkal, amig valaki ki merte mondani, hogy éljenek, de ne szaporodjanak.