A bandavezér, Haroldo Mendoza után a “Los Mendoza” névre keresztelt szervezett bűnözői csoport tíz tagját, több hónapos nyomozati munka után tartóztatták le a helyi hatóságok. Gyilkosságok, a drogkereskedelem és az illegális földfoglalások útján az ország északi részén, főként Petén tartományban operáló banda az elmúlt években hatalmas vagyonra tett szert. A latin-amerikai szervezett bűnözést kutató InSightCrime alapítvány adatbázisa szerint a Los Mendoza-kartell elsősorban a guatemalai kormánykörökkel ápolt kitűnő kapcsolatai miatt szilárdíthatta meg a nyolcvanas években alapított birodalmát. Az elmúlt években azonban, a mexikói Los Zetas-kartellel támadt összetűzéseik nyomán a csoport jelentősen meggyengült, olyannyira, hogy a banda vezéralakjainak többsége Belize-ben keresett menedéket. Haroldo Mendoza birodalma afféle párhuzamos kormányként irányította az ország északi részét, ahol építőipari vállalatai 2006 és 2012 között milliós állami megrendeléseket kaptak. Jellemző, hogy 2003-ban Mendoza nyíltan támogatta a Hazafias Párt, azaz a Partido Patriota (PP) jelöltjét, amely húzás még a Wikileaks figyelmét sem kerülhette el, sőt a jelenlegi államfő, Otto Pérez Molina és az alelnök, Roxana Baldetti luxusjachtjai is a Mendoza család tulajdonában álló kikötőkben horgonyoznak. A kartell jelenlegi nehézségei ellenére az elemzők arra mutattak rá, hogy a Los Mendoza-kartell továbbra is köztudottan jó politikai kapcsolatokkal rendelkezik, így a most letartóztatott vádlottak tárgyalását különösen nagy figyelemmel kíséri a nyilvánosság. A Mendoza birodalom története egyébként még a véres guatemalai polgárháború idejére nyúlik vissza, ugyanis 1982-ben a család jelentős földbirtokokat szerzett, miután a hadsereg “tisztogatási műveletei” során ezrek kényszerültek elhagyni lakhelyüket. Az InSightCrime elemzése azt sem zárja ki, hogy a polgárháború során a kormány bosszúhadjáratainak célpontjait egyenesen a Mendozák jelölhették ki, mivel több esetben, így például az egyik katonai akció során lemészárolt Dor Erres lakosságának gazdátlan földjeit hamarosan az ominózus család vette birtokba.
Mint sok más latin-amerikai országban, így Guatemalában is, a földkérdés szorosan összefügg az exportorientált, iparosított mezőgazdasági szektort irányító szűk nagybirtokos elit, és a családi gazdaságok keretein belül termelő helyi parasztok érdekeinek ütközésével, amely konfliktusból értelem szerűen nem a kisparasztság kerül ki győztesen. Guatemala Latin-Amerika második, és a világ harmadik legnagyobb cukorexportőre, a helyi termés mintegy 70%-a főként az Egyesült Államokba és egyes ázsiai országokba kerül. A guatemalai kormány azon fáradozásait, hogy növelje magántőke-befektetéseket az ágazatban csak akkor koronázhatja siker, ha mind nagyobb termőterületek állnak az agorbiznisz rendelkezésére, ennek fő akadályát pedig a helyi kisbirtokos földművesek jelentik. Az üzletág felfuttatásának egyik kevéssé ismert árnyoldala az a látens konfliktus, amely során a parasztok elűzésében és a földek kisajátításában éppen a Los Mendoza-kartellhez hasonló bűnszövetkezetekre hárul a végrehajtó, és részben a haszonélvező szerepe is, miközben az agroexportból hatalmas hasznot húzó nyakkendős politikusok illedelmesen másfelé néznek.