A Miamiban publikált könyv, amely a .,,.Che Guevara: többet érek élve, mint holtan” címet viseli, azt elemzi, hogy mi történt, amikor a kubai vezetésű gerillákat már bekerítették a bolíviai őserdőben, és látszott, hogy a helyzet menthetetlen. Hat évig kutatta a szerző az argentin-kubai gerillavezér halálának a körülményeit, több mint 50 interjút készített – közöttük az argentin Pacho O’Donnell történésszel és Jorge Castañeda életrajzíróval – hogy felkutassa a rejtet szálakat.
Ernesto Che Guevarát 1967. október 8-án fogták el Bolíviában egy eltört M-1-es puskával a kezében, sebesülten. A könyv címe arra a mondatra emlékeztet, amelyet akkor mondott, amikor megadta magát: ,,ne lőjjenek, Che Guevara vagyok és többet érek élve, mint holtan”. A mondat, mint tudjuk, nem hatott meg senkit, a férfit kivégezték.
A szerző szerint, miután Che elutazott Kongóba, már nem akart visszatérni Kubába és úgy döntött, Buenos Airesbe megy. De aztán elfogadta a Fidel vezette kubai kormány javaslatát, hogy nyisson egy gerillafrontot Bolíviában.
Müller szerint Fidel és Che között három kérdésben volt ellentmondás: az egyik az a lekezelő mód volt, ahogyan Guevara anyjával bántak Havannában. A másiknak ahhoz a – mint Müller mondja – gyáva magatartáshoz van köze, ahogyan otthagyta a kongói gerillaharcot. A harmadik pedig közte, valamint Fidel Castro és a Szovjetunió közötti ,,mély ideológiai” ellentmondásokat tükrözte.
Müller azt állítja,hogy a kubai vezető semmit sem tett annak érdekében, hogy megmentse Guevarát, és ezt több életrajzíró is alátámasztja. Azt is hozzáteszi, hogy abban az időben Kubának a Szovetuniótól való függősége nagyon erős volt: Fidel pedig ,,.nagy sztálinista” korszakát élte, és Guevara az egyik fő ellenségévé vált. S persze egy éles ,,kavicsot jelentett a Szovjetunió cipőjében” is – fogalmazott a szerző.