Létrehozták az ALBA TCP nevő gazdasági és politikai szervezetet – ez spanyolul derengő hajnalt, napfelkeltét jelent és teljes nevén a Bolivári Szövetség Amerika és a Karibi-térség népei számára elnevezést kapta. Úgy érzik, ez valóban hajnalt jelent számukra – bár erről sokan egészen másként gondolkodnak.
Doctor Jaime Augusto Barberis Martínez Ecuador, Julio César Cancio Ferrer Kuba, és Raúl José Betancourt Seeland Venezuela Magyarországon akkreditált nagykövete az évforduló kapcsán interjút adott a Latimoportnak.
A versenyhátrányból és a latin-amerikai térség viszonylagos elmaradottságából kiindulva Kuba és Venezuela vezetője Havannában azzal az elgondolással indította útjára a szervezetet 2004-ben, hogy ellenpólust képezzen az amerikai vezetéssel meghirdetett Latin-amerikai szabadkereskedelmi övezetnek (ALCA). Raúl Castro és Hugo Chávez azon a véleményen voltak, hogy a nemzetközi nagyvállalatok vezette szövetség továbbra sem jelent kiutat a térség népeinek abból a függő helyzetből, amelyben évtizedek óta az Egyesült Államok hátországaként léteztek.
Az új szervezet olyan értékek mentén igyekezett meghatározni saját tevékenységét, amelyek kívül álltak az ismert gazdasági kategóriákon: ők előtérbe helyezték az országok szociális problémáit, hangsúlyt helyeztek a szegénység elleni küzdelemre, és úgy igyekeztek meghatározni gazdasági kapcsolataikat, hogy azok igazodjanak az egyes államok egyoldalú gazdasági fejlettségéhez. Mindenki azt adta be a cserébe, amije volt és azt kapta érte, amire szüksége volt.
Mint a nagykövetek elmondták, a szervezet abból indult ki, hogy az oktatás és az egészségügy kulcsszerepet játszik egy ország lakosságának boldogulásában – vagyis csak írástudó, képzett és tájékozott emberekkel lehet sikeres országot építeni.
Éppen ezért – példaként – a természeti kincsekben szegény Kuba az oktatási rendszerét és az egészségügyi ellátásban szerzett tapasztalatait adta cserébe – a venezuelai olajért. Mivel az integráció nem csupán a gazdasági kapcsolatokra gondolt – a szervezet erős politikai kapocs lett az időközben kilenc államra – Antigua és Barbuda, Bolívia, Dominika, Ecuador, Kuba, Nicaragua, Szent Lucia, Szent Vincent és a Grenadine-szigetek, Venezuela – duzzadt ALBA TCP számára.
S hogy mennyire igaz ennek a rendszernek a mássága, azt az is muttaja, hogy a nemzetközi sajtó nehezen tud mit kezdeni ezzel a szervezettel – annak ellenére, hogy a létét elhallgatni egyre nehezebb. Ezt mutatja legutóbb a szervezet havannai ebola-tanácskozása is, ahová még az Egyesült Államokból is érkeztek képviselők: ez nem kis eredmény az embargó alatt sínylődő Kuba esetében – a végeredmény pedig az, hogy az ALBA államok Kuba vezetésével a WHO nemzetközi elismerését kiérdemlő részt vállalnak az ebola járvány elleni harcban.
Kuba, a szervezet egyik alapítója oktatási és egészségügyi programokat szállít – olajért. Olyan területeken végeznek egészségügyi szolgáltatásokat a tagállamokban, ahová eddig orvosok nem többnyire nem mentek el: így a szegénynegyedek ellátását végzik. A Milagro missziónak nevezett program keretében eddig 3,5 millió ember szeme világát adták vissza az ingyenes szemműtétekkel. De jelentős az is, amit a megváltozott munkaképességűek érdekében tesznek. Az egyes országokban létrehozott egészségügyi intézmények azonban nemcsak a tagállamok betegeit látják el, hanem a Latin-Amerika más országaiból érkezőket is. Jellemző, hogy sokan veszik igénybe a venezuelai orvosi ellátást Argentínából vagy mennek Bolíviába orvoshoz.
Az egészségügyi központok kifejezett célja a latin-amerikai integráció jegyében a kontinensen belüli egészségügyi összefogás: megkezdődött a különböző gyógyszerek regisztrálása és beazonosítása. A célok között a tagállamok közös beszerzései mellett a kutatások közösen történő fejlesztése áll – ebben Kuba vezető szerepet játszik.
Közös tervek szerepelnek a kulturális együttműködés területén is: ez az ösztöndíjakon, egyetemek közötti együttműködésen, kutatásokon keresztül már működik. Ecuador különösen kiemelkedő eredményeket ért el az oktatás területén: már nem az alfabetizáció, hanem az általános középiskolai végzettség bevezetése a jövő kérdése. A tagországok 2005 óta megtartják az ALBA Nemzetközi Sportjátékokat, de együttműködnek a telekomunikáció területén is: létrejött az ALBA TV, de ide tartozik a Telesur és több weboldal is.
Venezuela számára az együttműködés a szociális átrendeződést is jelentette: azon túl, hogy eljutott az oktatás és az orvosi ellátás a szegény negyedekbe, sikerült a FAO által is elismert módon az éhezést gyakorlatilag megszüntetni az országban. Az Unesco pedig 2005-ben bejelentette, hogy Venezuela felszámolta az analfabetizmust – hangsúlyozta Raúl José Betancourt Seeland venezuelai nagykövet.
A kilenc tagállam 2008-ban bevezette az egymás közötti elszámolások rendszerében a sucrét – ez nem valutaunió, hanem hasonlít az eurót megelőző időszak közös elszámolását szolgáló virtuális pénzre. Végső célja a közös valuta megalkotása – de ettől a szervezet még messze van.
Gazdasági téren is sokat léptek előre az ALBA államok és a tagállamok közötti kereskedelem is jelentősen megnövekedett – dollármillióknak megfellelő mértékben. Ezt fejezi ki nevében az ALBA-TCP – a Népek Kereskedelmi Egyezménye, amellyel Bolívia 2006-os belépése után egészítették ki a nevüket.
Céljuk, hogy a Petrocaribe-vel ( az olcsón adott venezulai olajat használó kis karibi államok szervezete) és a Mercosurral együttműködve megalakítsanak egy Különleges Gazdasági Övezetet – a tagállamok gazdasági együttműködésének és regionális kapcsolatainak erősítésére. A tagállamok számára – mind ahogyan a nagykövetek kiemelték – rendkívül fontos a neoliberális gazdasági és kereskedelmi politikától alapjaiban különböző, emberközpontú és humánus gazdasági együttműködés.
Nehéz meghatározni és besorolni az ALBA TCP szervezetet. A világsajtó a maga nézetei szerint elemzi, de azt még a The New York Times is elismerte a közelmúltban, hogy egy más módon szerveződő kapcsolatrendszer működik, s bármit is gondolunk és elemzünk rajta, egyelőre sikeresen teljesíti kitűzött céljait a tagállamok közötti kapcsolatokban.