A muszlimok Kolumbusz előtt érkeztek Amerikába?

A szombati konferencián Erdoğan azt az érdekes részletet is megemlítette, hogy Kolumbusz naplójának tanulsága szerint, a genovai egy mecsetre bukkant egy kubai hegy csúcsán. Erdoğan azt is elmondta, hogy szívesen kezdeményezne tárgyalásokat a kubai hatóságokkal arról, hogy esetleg a szóban forgó hegycsúcson most valóban emeljenek egy mecsetet, mivel, amint azt az elnök megjegyezte, az említett dombon “igen jól mutatna”.  A török államfő állítását Youssef Mroueh történész 1996-ban publikált, a tudományos világban nagy vihart kavart cikkére alapozza, amely szerint Kolumbusz naplója a bizonyíték arra, hogy Amerikát valójában muzulmán hódítók fedezték fel és, hogy a kontinensen már jóval az európaiak megérkezése előtt elterjedt az iszlám.  A szakértők szerint azonban Kolumbusz feljegyzéseiben csak metaforaként használja a mecset szót, egy hegycsúcs különös, minaretre emlékeztető képződményét leírva. A történészek arra is felhívják a figyelmet, hogy a tudomány mai állása szerint nincsen bizonyíték arra, hogy 1492-előtt bármilyen formában is jelen lett volna az iszlám Amerikában. Mint ismeretes, a XV. század végén a katolikus királyok éppen a nyolcszáz éves európai muzulmán jelenlét utolsó hátvédjeit számolták fel Spanyolországban, muszlimok és zsidók tízezreit ebrudalva ki az Ibériai-félszigetről. Erdoğan – a jobbközép, konzervatív iszlamista irányvonalat képviselő Igazság és Fejlődés Pártjának politikusa – nem bonyolódott további részletekbe a kérdést illetően, ám azt kijelentette, hogy az iszlám latin-amerikai jelenlétét a XII. századra lehet datálni. A tudományos világban elfogadott általános nézet szerint az Amerikába látogató első európaiak minden bizonnyal skandináv hajósok lehettek, akik Kolumbusz előtt 500 évvel érkezhettek az Újvilágba.