80 éve nem tapasztalt aszály sújtja Brazília egész délkeleti részét és azon belül Sao Paoulo államot, illetve az azonos nevű metropoliszt, az ország legnagyobb városát. A brazil nemzeti termék egyharmadát Sao Paulo állam állítja elő, a teljes ipari termelésnek pedig a negyven százaléka koncentrálódik itt. A 12 milliós metropoliszt ellátó két hatalmas víztározó februárra teljesen kiszáradhat. Elvben hamarosan kezdődnie kell az esős időszaknak, amely általában január végéig tart. De ha csak normális mennyiségű lesz a csapadék, akkor legalább négy-öt év kell a korábbi vízszintek visszaállásához. A meteorológiai előrejelzések nem sok optimizmusra adnak okot. Brazília rendelkezik a világon a legnagyobb potenciális vízi energiaforrással, de most az erőművek csak csökkentett üzemben képesek működni. A szárazságot érzi a mezőgazdaság is. Brazília világelső a cukornád, a marhahús, a kávé és a narancslé termelésében. Mindegyik ágazat visszaesett, a marhahús ára az egekbe szökött. Akár balszerencsének is tekinthető, hogy Brazíliában pont most volt az elnökválasztás. A kampányban a kormányzó baloldal és az ellenzék egymásra mutogatott, mondván egyik fél sem tett semmit az aszály hatásainak érdemi mérséklésére.
Sao Paulo államban az ellenzék kormányoz, ezért Dilma Rousseff, aki végül megőrizte az elnöki posztot, a tőle jobbra álló szociáldemokrata Sao Paulo-i vezetést támadta. Ők viszont azzal vágtak vissza, hogy nem csupán Sao Paulot, hanem az egész délkeleti országrészt sújtja az aszály, amellyel szemben elsősorban a központi kormánynak kellett volna hatékonyabban fellépnie. Az egyetlen pozitívuma az aszálynak, hogy felgyorsította az egyéb, megújuló források kiaknázására született tervek végrehajtását. A kormány 31 naperőmű létesítéséről írt alá szerződést november elsején. De a napenergiából leghamarabb csak 2017-ben lesz áram. (Fotó:Getty Images)