Oscar Schindler és Jorge Schindler – nem csak névrokonok

J   Jorge Schindler Etchegaray – a chilei Schindler – nemcsak nevében hasonlít Oscar Schindlerhez, Steve Spielberg filmjének világhíressé lett főhőséhez, hanem  ugyanazt tették, bár egy más időben, de hasonló körülmények között.

Jorge Schindler Etchegaray egy chilei gyógyszerész, aki – akárcsak Oscar a II. világhíború idején – az üldözöttek megmentésébe kezdett egy nehéz időszakban. Oscar lengyel edénygyárában foglalkoztatta az üldözött zsidókat, Jorge Schindler pedig a Pinochet rendszer első időszakában alkalmazta a mindenhonnan kidobott és az egzisztenciális megsemmisülésre itélt kommunistákat.

Mindazok, akiknek a nyomában volt a DINA, Pinochet hirhedt titkosrendőrsége, megélhetést találhattak Jorge gyógyszertáraiban. A gyógyszertárak 1974-ben jöttek létre Santiagóban és Concepciónban, és szinte csak olyanok működtették, akik Salvador Allende bukott kormányának támogatói voltak. A munkahely pedig akkor egyet jelentett a meneküléssel, a halálos ítélet, a kínzások elkerülésével.

Chilében 1973 és 1978 között 3000 embert nyelt el a titkos börtönök és kínzókamrák mélye, húszezer chilei pedig az emigrációt választotta.

De ki is Jorge Schindler?

Agustín Schindler Brunner 1880–ban érkezett Svájcból Chilébe és Jorge az ő unokája, aki 1969 óta tagja a kommunista pártnak. A Népi Egység kormánya idején a Termelésfejlesztési Intézetet vezette Allende elnökségének idején. Amikor megbukott a Népi Egység, Schindler hét gyógyszertárt alapított Santiago munkáskerületeiben és Concepción város központjában – abban a városban, amely 500 kilométerre délre fekszik a fővárostól: mivel elég messze volt a politikai élet közpntjától, itt kezdte fogadni és alkalmazni az első menekülőket.

,,Adósságokba vertem magam, tartoztam a laboratóriumoknak, a családomnak és számos barátomnak, csak hogy megnyithassam az első gyógyszertárakat. Amikor az első beindult, megnyitottuk a másodikat és így tovább – mondja a ma Frankfurtban élő Jorge Schindler. Kezdetben két fontos segítője is volt, az egyik a carabinierik – a fegyveres rendőrség – parancsnoka, José Munoz, a másik pedig Quintin Romero, aki Allende egyik harcostársa volt a Moneda palotában, az utolsó ütközetben.

Munoz kapitány pedig Schindler feleségének az unokatestvére volt és egy kis üzletet tartottak fenn: innen indult el a gyógyszerszállítás. Romero viszont kitünő szervezőnek bizonyult és rendőrségi tapasztalatai segítették az ellenőrzések kivédését, a razziák elkerülését. Sokan a munkások közül persze komolyabb politikai munkát is végeztek és hamarosan elkezdték újjászervezni a kommunista pártot. A gyógyszertárakban több mint 100 baloldali dolgozott és közülük az évek során csak kettő bukott le – ők el is tűntek mindörökre a rendszer börtöneiben. Mindketten az egykori Szovjetunióban, a Lumumba egyetemen végeztek. 

A gyógyszertárak nem éltek szokványos mindennapokat: a férfiak festették a hajukat, műszakállt és műbajuszt ragasztottak, már akinek nem volt eredeti. Azt pedig  senki sem tudta, mit csinál a pártban a mellette dolgozó. Nagyon óvatosak voltak és ez segítette őket a túlélésben – Alsino García pályája például szintén ott indult és ma egy jól menő patikája van Santiago Maipú kerületében.

A rendőrség azonban mégis a nyomukba eredt és 1979-ben Schindler úgy döntött, elhagyja Chilét. Először Buenos Airesbe utazott, majd onnan Németországba, aztán Bulgáriába. Egy évvel később inenn ment el és telpedett le Németországban, Frankfurtban. Ott él ma is és 75 évesen egy latin-amerikai uazásokat szervező céget vezet. ,,Nem vagyok hős ” – mondja, csak annyit tettem, hogy segítettem, amikor arra lehetőségem volt. S volt lehetőségem segíteni azokban az években, amikor úgy vadásztak ránk, mint a szabad prédákra – mondja a BBC-nek a chilei Jorge Schnidler.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez