A mexikói főváros közlében lévő Kolumbusz előtti korból származó településen az ásatások során került elő ez a nem mindannapi gazdag gyüjtemény. A lelőhelyen az aranyszobrok mellett jade köveket, igazgyöngyöket, tengeri kagylókat, kerámiákat és kitünő állapotban fennnaradt faszobrokat találtak. Feltételezhetően az archeológusok az egykori Teotihuacán kormányzóinak és az akkori elitnek a lakóhelyére bukkantak, mivel ekkora kincsekkel csak őket temették el az egykori városban. Teotihuacán mindössze 50 kilométerre fekszik Mexikóvárostól, és a világ egyik legnagyobb prokolumbiánus települése volt 30 négyzetkilométeres kiterjedésével és több mint 150 ezer lakosával. A legkorábbi építkezések Teotihuacanban időszámításunk előtt 200-ra tehetőek. Legnagyobb piramisukat, a Nap-piramist, 100 körül fejezték be. Ez a piramis a második legnagyobb az Újvilágban – az első az ugyancsak Mexikóban található és San Andrés Cholula városban található.
A város vezetői és a felsőbb réteg a „Holtak útja” mentén épült, nagyobb és igényesebb házakban laktak. Lakosztályaik falait ezer és ezer festmény díszítette és éppen innen származik a legtöbb információ a kor mezoamerikai kultúrájáról – a maja hieroglifákon kívül.