A kikitőt pedig egy hatalmas Különleges Gazdasági Övezet veszi körül, ahol külföldi befektetőket egy mástipusú jogviszonyban képesek fogadni, mint amely Kubában érvényben van. Hasonlóan más munkakörülmények lesznek érvényesek ebben a kubai szabadkereskedelmi övezetben, mint a szigetországban.
A kikötő képes 200 000 tonnás hajók fogadására és a négy hatalmas darurendszer 822 ezer konténert mozgathat évente, ez éppen a duplája a havannai jelenlegi kikötő kapacitásának. Mariel kikötőjében egy 17,9 méter mély csatornát is ástak, amely képes a legnagyobb tengerjáró teherhajókat is fogadni: ezt nem tudták volna Havannában megvalósítani, mivel a havannai öböl alatt egy közúti alagút működik.
Mariel Latin-Amerika legmodernebb kikötője és a tervet 802 millió dolláros brazil kölcsönnel sikerült megvalósítani – mint azt az átadáson Dilma Rousseff brazil elnökasszony elmondta. Ezt kiegészítendő Brazília további 290 millió dollárt ad Kubának az elkövetkezendő 24 hónap alatt. A kikötőt 99 százalékban kubai munkaerő látja majd el, közöttük sokak Argentínában és Kínában szerezték szakmai ismereteiket. A kikötő működésében nagy szerepe van a digitális technikának – tették hozzá a hétfői átadáson.
A biztonsági intézkedések nagyon szigorúak, mérik a szálítmányok radioaktivitását, a hajókat teljesen átvilágítják egészen addig, hogy látják, a konténereket szállító kamionok sofőrfülkéiben ki ül. A kikötő teljes adminiszttrációját egy singapúri cég látja el, amely világszerte 15 hasonló kikötőt is irányít, 30 millió konténert mozgat évente és 29 ezer alkalmazottat foglalkoztat.
Mariel Havannától 50 kilométerre keletre fekszik és 45 négyzetkilométernyi területet foglal el jelenleg, de a tevrek szerint 400 négyzetkilométerre növekszik majd.
Ezen a szabadkereskedelmi területen Kuba kitörési pontokat keres a gazdasági fejlődést gátló szocialista törvények kereteiből és várja a külföldi befektetőket: számukra teremtődnek meg a gazdasági lehetőségek és ezek bizonnyára jó hatással lesznek a kubai gazdaság egészére – mondják. A legtöbb érdeklődő Brazíliából érkezik, de más latin-amerikai országok is várják a kubai lehetőségeket. Eközben Kuba a latin-amerikai térségben igazi egészségügyi és gyógyszernagyhatalommá nőtte ki magát. Jelenleg 11 ezer kubai orvos dolgozik külföldön és mindegyikükért a kubai állam havi 4200 dollárt kap.