Tíz adat, hogy képbe kerüljünk a brazil választással

A BBC Mundo brazíliai tudósítója, Gerardo Lissardy a mai urnanyitás előtt egy sor érdekes adattal állt elő, amelyek segíthetnek megérteni, hogy milyen nagy volumenű politikai eseményt jelent Latin-Amerika legnagyobb demokráciájának elnökválasztása.

1 – Latin-Amerika legnagyobb demokráciája

Ma 142,8 millió brazil állampolgárt várnak az urnákhoz, ami kicsivel több. mint a 2012-ben szavazásra jogosult mexikóiak száma, és megegyezik Argentína, Kolumbia, Ecuador, Paraguay és Venezuela teljes lakosságával.

2 – 530 000 elektronikus urna

A mostani választások immár a digitális kor égisze alatt kerülnek megrendezésre. A kampányidőszak alatt pedig 35 millió brazil kommentelt, lájkolt vagy osztott meg tartalmat a választásokkal kapcsolatban.

3 – Három esélyes

A közvélemény-kutatások szerint három jelölt esélyes a második fordulóra. A PT színeiben induló Dilma Rousseff vezeti a listákat 40%-kal, amit azonban senki sem gondolt volna alig egy hónapja az az, hogy az idáig a harmadik helyen álló Aécio Neves (PSDB) 24%-ra kapaszkodott fel, megelőzve a Marina Silvát, aki immár csak 21-22%-os támogatottsággal számolhat. A statisztikai hibahatárt figyelembe véve a második és harmadik helyen álló jelöltek most éppen technikai döntetlenen állnak.

4 – Jelöltek minden szájíznek

A voksoláson pontosan 25 919 jelöltre lehet szavazni, köztük elnök és alelnök, a szövetségi államok kormányzóira, illetve szövetségi és állami képviselőkre, valamint szenátorokra. A jelöltek alig 30,9%-a kerül ki a gyengébb nem soraiból. A választásokon 32 különböző párt indított jelöltet, ennek ellenére az előrejelzések szerint legalább 8% érvénytelenítve lesz, vagy eleve kitöltetlenül kerül az urnákba. Természetesen a brazil vidán nép, így akinek kedve tartja szavazhat például Mr. Beanre, Bin Ladenre, sőt akár a marihuána legalizálásáért síkra szálló Presidente THC-re is.

5 – A brazil óriás

A Világbank adatai szerint a Karib-térség és Latin-Amerika bruttó össztermékének 39,8%-át a brazil gazdaság adja, ami azt jelenti, hogy a régióban megtermelt minden 10 dollárból négyet Brazília termelt meg. A mostani választásokon tehát az is eldől majd, hogy ki irányítja majd Latin-Amerika legnagyobb és a világ hetedik gazdaságát.

6 – Szociális programok a menün

A PT 2003-as hatalomra jutása nyomán 36 millió brazil lábalt ki a nyomorból, ebből 22 Dilma Rousseff 2011-ben kezdődött kormányciklusa alatt, a fennmaradó 14 millió pedig Lula elnöksége során hagyta maga mögött a mélyszegénységet. A szociális felzárkóztató programok 50 millió állampolgárhoz jutottak el, ami kétségtelenül növeli Rousseff támogatottságát az ország elsősorban északkeleti régióit lakó legszegényebb néprétegek köreiben.

7 – A gazdaság megtorpanó lendülete

Az előrejelzések szerint a brazil gazdaság 0,7%-kal növekszik majd idén, és további aggodalomra adhat okot, hogy a bruttó nemzeti össztermék csak alig 0,3%-os növekedést mutat majd.

8 – A példanélkülien alacsony munkanélküliség

Annak ellenére, hogy augusztusban némi emelkedést mutatva 5% körül alakult a brazil munkanélküliség, az adat még mindig a legalacsonyabb az ország történelmében. A magas foglalkoztatás és a minimálbér 50%-os emelése szintén Dilma javára játszik a mai választásokon.

00eleccionesbr6

9 – A Petrobras és a kenőpénzek

A brazil gazdaság csillaga, az állami irányítás alatt álló Petrobras ma inkább afféle hullócsillag pályáját futja be, 58%-ot veszítve tőzsdei értékéből. Az olajcég körül az egyik zűrös kenőpénz botrány pattan ki a másik után, amit Neves és Silva is meg-meglovagolt az elnökjelöltek vitája során.

10 – Félszázezer gyilkosság évente

Brazíliában évente 56 000 ember esik gyilkosság áldozatául, így talán érthető, hogy a gazdasági kérdések mellett az átlag brazil fő problémája a csapnivaló közbiztonság, ugyanakkor, ahogy az már csak lenni szokott az erőszak bizony válogat. A gyilkosságok áldozatainak zöme ugyanis a fekete közösség fiatal tagjai közül kerül ki. E tény Marina Silva malmára hajthatja a vizet, hiszen az amazóniai ültetvények nyomorában született természetvédő Brazília „első fekete és szegény származású elnökasszonyának címére pályázik.

00eleccionesbr4

Átfutva a tényeket, azt is érdemes megjegyezni, hogy az mai első fordulót október 26-án követi majd a második, amennyiben egyik jelölt sem szerezné meg a szavaztok felét plusz egy voksot.

Ha sor kerül a második körre , Rousseff még mindig favoritnak számítana, ám a jelöltek támogatottsága az elmúlt hetekben leginkább egy hullámvasúthoz volt hasonlatos, így politológus legyen a talpán aki minden kétségek kizáróan meg tudja jósolni, hogy ki nyerné meg a döntőt.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez