Nézzük meg őket, amig léteznek és kérhetünk bocsánatot is tőlük azok nevében, akik ezekben a pillanatokban is vadásznak rájuk és a megsemmisülésüket készítik elő.
Most látott napvilágot a föld élővilágáról készült index: 40 év alatt háromezer fajt pusztított ki az ember….
A Hawksbill tengerben élő teknős 100 millió éve lakja ezt a vizet, de az elmúlt negyven évben kétségessé vált a túlélése. Az egyedek száma drasztikusan lecsökkent.
A orángután populáció egyre beljebb kénytelen költözni a hegyekbe, mivel eredeti élőhelyüket elfoglalta az ember. Az állatok egyre veszélyesebb és sokuk számára már halálos életfeltételek közepette tengetik maguklat.
Az Amuri leopárd talán az egyik nyertese az elúlt éveknek: az Oroszország és kína határvidékén élő nagymacska 2013-ban növelte egyedei számát, de a veszély még nem múlt el. Óvni kell a kihalástól.
A fekete orrszarvú a orvvadászok prédájává válik, ha a folyamat nem áll le. A szarvuknál megcsonkított állatok nem sokkal élik túl a brutális gyilkosságba torkolló kínzást.
5. A szumátrai orángután földjeit az ember bányászatra, pálma olaj termelésre és papíripari célokra foglalta el. A hegyekbe menekült állatok szaporodása nincs biztonságban, kevés a táplálékuk, számuk drámaian csökken.
A kínai tigris ,,lényegében létezik” mondják, de már 25 éve senki sem látta a vadonban.
A szumátrai elefánt a pálmaolaj termeléssel kiszorul eredeti életteréből és mozgástér, valamint táplálék híján a kihalás fenyegeti.
A nyugati síkvidéki gorillák is veszélyeztetettek, mert pusztít közöttük sokféle újonnan megjelent betegség és egyre kevesebb életterük maradt. Számuk 60 százalékkal csökkent.
Az Andok magas lejtőin élő vicuna – egy lámafaj – az egyik legfinomabb gyapjút adja: ezért a túl gyakori nyírása már az állat egészségét és életét veszélyezteti.
Akik cápauszony levest kérnek egy étteremben, nem baj, ha megjelenik előttük a megcsokított és ily módon halálra ítélt állatok képe. A képen a cápát vesztett cápauszony….