Jelenleg mintegy 1200 családi vállalkozásban működő éttermet tartanak nyilván a szigetországban, de számuk a tapasztalatok szerint ennél jóval nagyobb. Az új magánéttermek esetében az egyetlen, ami állami tulajdonban marad, az a telek vagy terület, amelyen az étterem áll.
Ez nem az első lépés, amely magánkézbe adja az éttermeket és az étkeztetést. A szogetországban 1993-ban engedélyezték a paladaresnek nevezett családi vállalkozásban működő éttermeket. Ezt egészítette ki a 2011-es rendelet, amely nagy lépést tett a magángazdaság irányába: először a fodrászok és a szépségipar más ágazati kezdhettek magánvállalkozásként működni, majd szinte minden szolgáltató ágazat kerülhetet magánszemélyek tulajdonába.
Jelenleg a privátéttermek sokféle és kiváló minőségű ételeket kínálnak és gazdasági tekintetben is jól megy nekik – ismeri el a kubai gazdasági minisztérium. A mostani döntés értelmében magánszemélyek megvehetik az állami éttermeket és tárgyalásokat kezdeményezhetnek az árról is. Az állami éttermek megszerzésének előnye elsősorban a hely, ahol találhatók, a már kialakult vendégkör és hírnév, valamint nem utolsó sorban azok az eszközök, amelyek jelenleg ezekben az állami intézményekben találhatók. Ezeknek a berendezéseknek a jelentős részét nehezen vagy egyáltalán nem lehet Kubában beszerezni.
Kuba évente átlagosan 2,8 millió turistát lát vendégül (2012-es adat), és az ide érkező küldöldiek egy jelentős hányada ezekben a privát éttermekben étkezik: ezek elsősorban a helyi attrakció részei és persze a minőségük is kiváló.