Az USA akár menedékjogot is adott volna Pinochetnek

 

Levéltári iratok azt bizonyítják, hogy 1986-ban a Reagan kormányzat komolyan fontolóra vette, hogy menedékjogot adjon Augusto Pinochet chilei diktátornak, amennyiben egy esetleges polgárháború vetett volna véget a tábornok hatalmának.

A nyolcvanas évek közepére az észak-amerikai külügy tisztán látta, hogy a részben washingtoni segítséggel hatalomra jutatott Augusto Pinochet tábornok hatalma igen gyenge lábakon állt. A dél-amerikai országban egyre erősödött a demokratikus ellenzék, egymást érték a tüntetések és megélénkült diktatúrával szembeni fegyveres ellenállás is. Az USA pedig egy esetleges polgárháborútól tartva azt is fontolóra vette, hogy a diktátort esetleg északra repítenék, majd mint a washingtoni kormány hivatalos vendégét menedékjogban részesítenék az országban.

A The Guardian hasábjain megjelent cikk szerint Loreto Daza chilei újságíró találta meg egy marylandi levéltárban a Reagan kormányzat Chile-politikájának vázlatait, amelyek szerint az egykori szövetséges, Augusto 1986-ra már kényelmetlenné vált Washington számára is. A keményvonalas katonai diktatúra egyre népszerűtlenebbé vált a nemzetközi porondon, a világ közvéleményének szemében pedig a “jó ügyet” képviselő chilei baloldal éledezését növekvő aggodalommal szemlélte az USA.

A történelmi pillanatot felismerve a nemzetközi szocialista ügy latin-amerikai szálszóvivője, Kuba is akcióba lépett, Castro azonban praktikus megközelítéssel több tonna hadianyagot szállított a chilei partokhoz egy titkos hadművelet keretében.

Annak ellenére, hogy a tengerparton kirakodott és elásott fegyverek jó részét a chilei hadsereg meglepő gyorsasággal lefoglalta, később egy felfedezetlen raktárból kikerült kubai fegyvereket alkalmaztak az 1986 szeptemberében, egy Pinochet ellen intézett sikertelen merényletben, amely támadásban a diktátor több testőre is meghalt a tábornok pedig csak hajszál híján menekült meg.

A tábornok befogadásának ötletét végül azért vetette el az USA kormánya, mert a diktártor kezéhez még észak-amerikai viszonylatban is túl sok vér tapadt, így a szabad világ szuperhatalma számára a legkevésbé sem lett volna jó reklám a tömeggyilkos további istápolása.

Miközben a történészek tovább boncolgatják az USA és Chile, a Pinochet rezsim alatt ápolt kapcsolatainak örökségét, Salvador Allende meggyilkolásának 41 évfordulóján titokzatos lövöldözések, egy bombamerénylet, Molotov-koktélokkal felfegyverzett tüntetőket hajkurászó rohamrendőrök emlékeztetnek Latin-Amerika legfejlettebbnek tartott országának sötét múltjára.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez