Roger Pinto három hónapja menekült a brazil nagykövetségre – szerinte az ellene felhozott vádak hamisak, koncepciós per áldozata, melyet a kábítószer-kereskedelemmel is kapcsolatban álló korrupt köztisztviselők indítottak ellene.
A jobboldali politikust, Pando tartomány volt prefektusát, többrendbeli korrupcióval és a porveniri mészárlásban való részvétellel is gyanúsítják. Az észak-bolíviai tartomány ahhoz a Santa Cruz-i autonómiatörekvéshez hasonlóan, mely fegyveres szárnyának szervezésével Toásó Elődöt és Eduardo Rosa Florest is vádolták, szélesebb körű függetlenséget követelt La Paztól.
2008-ban a központi kormány hívei – többnyire szegény földművesek – és az autonómiát támogató tartományi kormány milíciái között véres összecsapásra került sor, melynek során több mint 19 paraszt életét vesztette, és többeket mind a mai napig eltűntként tartanak nyilván. A porveniri mészárlás nyomán Pinto több munkatársát is őrizetbe vették.
Az UNASUR által lefolytatott vizsgálat szintén Pinto és társainak felelősségét állapította meg. Pinto egyébként nem az egyetlen, aki a pandói események után Brazíliában keres menedéket, ahová ez idáig több mint 400 jobboldali aktivista és politikus menekült.
A brazil fél megerősítette, hogy a tárgyalások folytatódnak Pinto kiadatásáról, és bíznak a mindkét fél számára kielégítő döntés megszületésében. Ennek ellenére Evo Morales kizártnak tartja Roger Pinto kiadatását Brazíliának.
Nemzetközi szakértők rámutattak, hogy ugyan Bolívia aláírta a diplomáciai menedékjogról szóló Caracasi Egyezményt, ám azt mind a mai napig nem ratifikálta.
Arról, hogy Julian Assange új diplomáciai stílust teremtett-e menedékjog-kérelmével, Amanda Dávila bolíviai tájékoztatási miniszter asszony sietett kijelenteni, hogy a két ügy gyökeresen különbözik egymástól. Pinto, Assange-zsal ellentétben, egy esetben sem szolgált bizonyítékokkal arra, hogy ellene politikai tartalmú per folyna.