Charley Trujillo Corcoran kaliforniai mezővárosában nőtt fel, ahonnan több mexikói-amerikai társával együtt önként jelentkezett a US Army vietnámi húsdarálójába, hogy hazáját szolgálja. Trujillo azonos című regénye alapján készült dokumentumfilm, a “Soldados: Chicanos in Việt Nam” neki és társainak állít emléket.
“Nem szeretem a mexikói-amerikai megnevezést – mondja Trujillo – túl rapszodikusan változik mikor hívnak mexikóinak, mikor amerikainak. Amikor a gyapotföldeken izzadok, mexikói vagyok, amikor Vietnamban kapkodom a fejemet a golyók elől, hirtelen amerikaivá avanzsálok.”
A sors különös fintora, hogy Trujillo családja már jóval az előtt Texasban élt, hogy az USA 1848-ban annektálta az államot Mexikótól, bár tény, hogy idővel Guanajatóba költöztek, majd 1908-ban ismét visszatértek az államokba, akkor már mexikói bevándorlóként. Charley Trujillo apja a második világháborúban az USA hadseregében szolgált, leszerelése után pedig a bevándorló mexikói agrármunkások kemény életét élte.
A fiatal Charley a gyapotföldekről járt iskolába, ahol a hatvanas évek meglehetősen fajgyűlölő szellemében a tanárok kegyetlen testi fenyítésben részesítették a spanyolul megszólaló diákokat.
Charely Trujillo két héttel sikeres érettségije után jelentkezett az Egyesült Államok hadseregébe, egy évet Németországban szolgált, majd önként jelentkezett Vietnámba, ahol hősies szolgálatteljesítése elismeréseként megkapta a Bronz Csillagot, az USA negyedik legmagasabb katonai kitüntetését. Trujillo jobb szemét a fronton egy repesz roncsolta szét, amely sebesülésért a Bíbor Szív érdemrenddel tüntették ki.
Az államokba visszatérve Trujillo számára világossá vált, hogy a gyapotmunkások nyomorúságos életéből egyedül a tanulás jelenthet számára kiutat, 1971-től 72-ig a fresnói városi egyetemen tanult és 1976-ban a Berkeley , chicano tanulmányok szakán végzett, végül pedig a San José-i állami egyetemen végzett mesterképzést, szintén mexikói-amerikai tanulmányokból.
1978-tól 1991-ig egyetemi tanárként dolgozott, majd íróként a mexikói-amerikai kisebbség vietnámi szerepvállalásáról írt könyvet. A “Soldados: Chicanos in Việt Nam” kéziratát 70 kiadó utasította vissza, miután végre a The Chusma House Publications gondozásában megjelent a könyv, amely a mellett, hogy bestseller lett, ma 38 egyetemi karon kötelező olvasmány.
A nagy sikert aratott novellát azonos címmel 2003-ban Sonya Rhee vitte filmre a POV és a PBS támogatásával, ma pedig bátran állíthatjuk, hogy alapmű azok számára, akik az Egyesült Államok mexikói-amerikai kisebbségének életébe kívánnak betekintést nyerni. A YouTube-on filmet angol nyelven tekinthetik meg.
{youtube}NsdizlRrf1U{/youtube}