A zsarolók először a leendő áldozat Facebook profiljáról halásznak megfelelő mennyiségű adatot azok személyes tárgyairól, családtagjairól esetleg olyan helyekről, ahol gyakran megfordul a kiszemelt felhasználó. A megszerzett információkat ezek után a WhatsApp-on küldik el a célszemélynek, hogy értésére adják, megfigyelés alatt áll, és amennyiben nem fizet a zsarolóknak, úgy családtagjai és saját testi épségét teszi kockára.
Eduardo Pliego, a mexikóvárosi rendőrség ciberbűnözéssel foglalkozó egységének igazgatóhelyettese a CNN-nek elmondta, hogy az elmúlt hónapokban a hatóságok heti 30 bejelentést kapnak olyan áldozatoktól, akiket a WhatsApp-on próbáltak meg zsarolni bűnözők.
A zsarolás egyébként az elmúlt években rendkívül népszerű bűnelkövetési formává nőtte ki magát, olyannyira, hogy Mexikóban immár a második legtöbbet bejelentett bűncselekmény ebből a kategóriából kerül ki. A mexikói statisztikai hivatal szerint az országban évente 3859 esetet jelentenek az állampolgárok, ám minden bizonnyal a valós szám ennél jóval nagyobb, hiszen az áldozatok sokszor nem fordulnak a hatóságokhoz, hanem engedelmeskednek a zsarolóknak.
Az e-zsarolás áldozatai jellemzően 25 és 40 év közötti, jó anyagi helyzetben élő állampolgárok, akik közösségi oldalait az elkövetők előbb tüzetesen elemzik, majd ha megfelelőnek találják az áldozat likviditását és családi kapcsolatait, úgy beindul a gépezet.
Általában valamilyen csalás útján megszerzik a kiszemeltek telefonszámát, majd a lassú víz partot mos elvet követve apránként adagolt információkkal és fenyegetésekkel őrlik fel a kiválasztott idegeit, akiktől végül hosszabb időn keresztül nagyobb pénzösszegeket csikarnak ki.
A ciberbűnözés ezen formáját elkerülendő, a mexikói hatóságok arra hívták fel az állampolgárok figyelmét, hogy ne publikáljanak meggondolatlanul személyes információkat a világhálón, leginkább pedig az aktuális földrajzi helyzetük megadásától óvakodjanak, hiszen ez utóbbi nagyban segíti az emberrablók dolgát.