Egy yucatáni bíróság ugyanis visszavonta a Monsanto, még 2012-ben, a mexikói környezetvédelmi hatóságok által kiadott engedélyét, amely nélkül a cég nem vethet génmanipulált szóját az országban.
A Monsanto hét szövetségi államban működhetett volna a helyi gazdák, méhészek és a Greenpeace heves tiltakozásai ellenére. Miután azonban bebizonyosodott, hogy Campeche, Quintana Roo és Yucatán állam méztermelését komolyan veszélyezteti a génmanipulált szója, a yucatáni bíróság helyt adott a társadalmi mozgalmak tiltakozásának – írja a The Guardian.
Mexikó egyébként a világ hatodik legnagyobb méztermelője és a harmadik helyen szerepel a legfontosabb mézexportőrök rangsorában. Csak Yucatánon mintegy 25 000 családot tart el az ágazat, akik az össztermelés 40%-át elégítik ki, azonban az agroipar terjeszkedésével ijesztő mértékben csökkent a régióban a méhkolóniák száma.
A mostani ítélettel Yucatán Campeche után a második olyan Mexikói állam, ahol megvonták a Monsanto működési engedélyét, amely lépés fontos precedenst jelenthet az ország többi részén, az agrooriások ellen egyre eredményesebb harcot vívó társadalmi mozgalmak ügyének számára.
A Monsanto és egyéb nagy agrocégek által kifejlesztett szója, kukorica, gyapot és egyéb génmanipulált (GMO) termények egyik fő jellemzője, hogy ellenállóak glifoszfát alapú, azaz Roundup néven forgalomba hozott gyomirtóknak, így – legalábbis a gyártóik szerint kevesebb vegyi anyag használata mellett – jobb termésátlagokat hoznak.
Francia kutatók azonban bebizonyították, hogy egyes génmanipulált termények éppen a gazdák fő szövetségeseit, a növények beporzását végző méheket károsítják. A tanulmány szerint a GMO repceföldek közelében dolgozó méhek idővel elvesztik természetes képességüket a számukra fontos virágok illatának felismerésére, így ezek a növények a rovarok híján nem képesek szaporodni. Egy másik, szintén francia kutatás eredményei arra mutatnak rá, hogy a GMO kukoricával táplált patkányok szervezetében jóval nagyobb eséllyel fordulnak elő rosszindulatú daganatok, mint a hagyományos tengerivel kezelt kontrollcsoportban.
A Roundup másik nagy veszélye nem is annyira annak hatóanyaga, az egyébként szintén sokat kritizált glifoszfát, hanem azok az adalékok, amelyeket a glifoszfát stabilizálására és hatásmechanizmusának javítására kevernek a növényirtóhoz. Ugyan a gyártók “semlegesként” emlegetik ezeket az vegyszereket, azonban, mint kiderült, az adalékok jóval nagyobb veszélyt jelentenek a környezetre, mint maga a glifoszfát.
A Rounduphoz kevert különböző felületaktív anyagok, így például a polietoxilált-faggyúamin, a propilén-glikol hosszú távú hatásai kevéssé ismertek vagy kiszámíthatóak. Annak ellenére, hogy ezen összetevőket rövid távon biztonságos és stabil vegyületekként tartja nyilván a tudomány, több kutatás szerint a vegyszereknek kitett lábasjószág, sőt, egy észak-amerikai szakíró szerint az emberek esetében is jelentősen megnövekedett a spontán vetélések száma és csökkent a mind a hím, mind a női egyedek termékenysége.
Végül a génmanipulált termények és a Roundup nem várt hatásaként a gyomnövények génállománya is mutáción ment keresztül, így olyan új fajok alakulnak ki, amelyek immár ellenállóak a vegyszerre.