A papírforma szerint a Monsanto Bt kukorica típusa módosított génállományának köszönhetően olyan ellenanyagot termel, amely megbénítja a tengerin lakmározó élősködő hernyó emésztőrendszerét, amely így rövid úton éhen hal.
Az ilyen és ehhez hasonló kukoricafajtákkal nagy sikert arattak a GMO növényeket engedélyező piacokon a Dow Agrosciences, a Dupont vagy a Monsanto cégek.
Úgy tűnik azonban, hogy a vetőmag az idei évben Brazíliában nem vált be, ugyanis a gazdák szerint a hernyók nem pusztultak el, így hektáronként átlagosan 54 dollárt kellett rovarirtóra költeniük egy olyan pillanatban, amikor a kukorica ára éppen történelmi mélyrepülésben van.
A földművesek szervezetei szerint a terményt legalább háromszor kellett permetezni, mivel a Bt kukorica nem mesterségesen kialakított védekező rendszere csődöt mondott. A Mato Grosso kukorica- és szójatermelőinek szervezetébe tömörült felbőszült gazdák most hadat üzentek az agroóriásoknak.
A Monsanto szerint azonban a termelők hibáztak, mivel nem a megfelelő kombinációban vetették el a Bt-magokat, így a növény védekező mechanizmusa a mutációk miatt nem alakulhatott ki.
Az ügy természetese érzékenyen érintheti a Monsantót, mivel elsősorban nem a háztáji, családi gazdálkodást folytató földművesekről van szó, hanem a hektár-ezreken termelő nagybirtokosokról, akik több százezer dollárt veszíthetnek a Bacillus thuringiensis ellen elégtelen védelmet nyújtó magok vetésével.