A jelmezre az észak-perui Huaca de la Luna lelőhelyen akadtak a régészek, ahola a moche civilizáció a tudomány mai állása szerint időszámításunk után 200 és 700 között élte virágkorát.
A kutatók egy körül-belül harminc éves férfi csontváza mellett, egy jogarra, több agyagedényre, ragadózó madarak nemesfémekbe foglalt karmaira és nagymacskák metszőfogaira is bukkantak.
A régészek most azt vizsgálják, hogy vajon milyen célokat szolgálhattak a nem mindennapi használati tárgyak, első sorban pedig az vet fel egy sor kérdést, hogy mire használhatták egykori gazdái a karmokkal felszerelt macska jelmezt.
A feltárást vezető régészek arra következtetnek, hogy a macska kezes lábast minden bizonnyal rituális harcokban használhatták és míg a vesztest nagy valószínűséggel feláldozták, addig a győztes fél a madarak és a nagymacskák feldíszített karmain keresztül fejezte ki hatalmát.
A most feltárt leleteket tüzetes vizsgálatoknak vetik majd alá az elkövetkezendő hat hónapban és hosszú távú következetéseket majd csak jövőre tudnak levonni a kutatók.
A moche kultúra egyébként egy, a kortársaihoz képest igen fejlett civilizáció volt, akik széles körű halászati, mérnöki és építészeti ismeretekkel is rendelkezetek. A mostani felfedezés ismét csak azt bizonyítja, amit a tudósok idáig is sejtettek, miszerint a mochék rendszeresen áldoztak embert és akárcsak a keresztény vallásban az áldozat útjának stációit, afféle via crucis-ként rögzítették falfestményeiken.
{youtube}cY6E7rQjleA{/youtube}