“Ha mérlegre tesszük az elmúlt tizenhárom évet, a chávezi modell nem egyértelműen hozott javulást a közemberek számára sem” – mondta lapunknak Dömény Zsuzsa Latin-Amerika-szakértő, aki régóta és alaposan ismeri a 28 millió lakosú dél-amerikai országot. A Népszavának adott értékelése szerint Venezuela ma is éppen olyan, monokulturás bevételekből gazdálkodó ország, mint Chávez előtt volt, csupán az elosztási formák változtak meg. “Venezuela kőolajállam maradt, mindig is a kőolaj világpiaci árától függött, hogy mennyi bevétel jött be. Az emberek helyzetét a pillanatnyi világpiaci konjunktúra határozza meg, s ez nem változott” – mutatott rá.
Chávez új politikai modelljével – ahogy a venezuelai elnök nevezi, a XXI. század szocializmusa – bizonytalanná tette a tulajdonviszonyokat – mondta a szakértő. A nagy latifundiumok, a monopolhelyzetben lévő külföldi cégek számára fenyegető a chávezi politika, nem érzik biztonságban a befektetéseiket. A kis- és nagyvállalatok versenyképessége egyaránt csökkent, az új beruházások elmaradtak. Mindeközben gyors népességnövekedés következett be. A chávezi szociális programoknak köszönhetően pedig szélesebb lett a fizetőképes kereslet, a szegényeknek több lett a pénzük, könnyebben vásárolhattak. Ennek következménye elemi élelmiszerhiány lett. Chávez három éve hatósági árak alkalmazását rendelte el, az élelmiszereket a lakosság az önköltségi ár alatt vásárolhatta meg, ami nagyon súlyos hiányhoz vezetett. “Hiába vezetett be Chávez a szegények helyzetének javítására orientált társadalmi modellt, a kormányzati hibák a gazdagokat, a szegényeket egyaránt sújtják” – vélekedik Dömény Zsuzsa.
Súlyosbította a helyzetet, hogy az országban elmaradtak az infrastrukturális beruházások. Gyakoriak az áramszünetek, a vízhiány, kevés a víztározó. Az állampolgári közérzetet nem javítja a közbiztonság totális hiánya. Elszabadult a bűnözés, a gyilkosságok száma 12 év alatt megháromszorozódott, s nincs semmiféle felelősségrevonás, száz bűneset közül 9-ben indul egyáltalán nyomozás. A börtönviszonyok elképesztően leromlottak.
Chávez bukásának mélyreható következményei lehetnek Latin-Amerikában. A kőolajvagyon bevételeiből a venezuelai elnök bőkezűen juttatott a rászoruló államoknak, Kubától, a karibi térség államaitól Argentináig. Sok venezuelai nehezményezi, hogy miközben odahaza sokmindenből hiány van, millárdok folynak el fegyverkezésre, a baráti államok megsegítésére. Capriles véget vetne ennek a gyakorlatnak, s ha megszűnik a venéz segély, ez sok államot destabilizálhat, mutat rá a szakértő. (Népszava/latimoport)