Közelebb került egymáshoz Kuba és Európa
A Catherine Ashton elnöklésével ülésező Miniszterek Tanácsa hétfőn elfogadta a Kubával folytatandó politikai párbeszéd fő irányvonalait, amely alapul szolgálhat a szigetországgal kötendő együttműködési szerződés tető alá hozatalához.
Catherin Ashton az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott, hogy „a megállapodás erősíti (az EU) elkötelezettségét Kuba irányába, és bár nem jelent gyökeres változást az EU Kuba-politikájában, az Unió támogatja a kubai reformokat és a rendszer modernizációját”.
A jelenlegi tárgyalások célja 2015-ig egy, az EU és Kuba közötti, a politikai párbeszédet és együttműködést szabályozó szerződés aláírása, amely megállapodást a kubai fél is támogatja.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok hagyományosan elítélte az európai nyitást a szigetország felé, egy magas rangú eu-s diplomata nyilatkozata szerint a mostani közeledést „Washington teljes egyetértése kíséri.” A névtelenségbe burkolózó politikus azt is elmondta, hogy szó sincsen arról, hogy az EU politikai reformokat kívánna „vásárolni” Kubában.
Az Unió egyébként jelenleg a legnagyobb külföldi befektető a szigetországban és Venezuela után az ország második legnagyobb forgalmat bonyolító kereskedelmi partnere. Havanna 2008 óta 80 millió eurónyi fejlesztési segélyt kapott Európától.
Még ha a mostani közeledéstől nem is várnak átütő volumenű gazdasági együttműködést a szakértők, sok éves csönd után mindenképpen nagy horderejű diplomáciai lépés ez a két fél között.
Annak ellenére, hogy 2008-óta valamelyest normalizálódtak az EU és Kuba kapcsolatai, Varsó és Prága ezidáig nézte jó szemmel a kommunista Kuba felé nyitó eu-s külpolitikát, ám a helyzet most változott és úgy tűnik, hogy végre megfelelő szelek fújják a diplomáciai nyitás hajójának vitorláját.
Legutóbb 1996-ban került sor hasonló horderejű megbeszélésekre Brüsszel és Havanna között, ám a tárgyalások zátonyra futottak, amikor a kubai légvédelem lelőtt a légterébe behatoló két, észak-amerikai kisrepülőgépet hat kubai disszidenssel a fedélzetén. Az incidenst követően – a spanyol miniszterelnök, José Maria Aznar bábáskodása mellett született közös álláspont eredményeképpen – minden további nyitás feltételeként az „emberi jogok tisztelete és a demokrácia felé tett lépéseket” jelölte meg az EU.
Havanna már akkor is elítélte a Brüsszeli döntést, mivel azt a kubai belügyekbe való beavatkozásként értékelte az ország vezetése.
Kuba volt EU-nagykövete, Carlos Alzugaray nyilatkozatában kifejtette, hogy úgy tűnik, hogy az Európai Unió végre észrevette, hogy a „közös álláspont nem jó álláspont” és, hogy jócskán eljárt felette az idő. Alzugaray arra is emlékezetett, hogy „Kubában változások sohasem következnek be külső nyomásra”.