Az utcákon 77 százalékban azok demonstrálnak, akik a kormány különböző szociális programjain és a szénység elleni intézedésein nőttek fel – ezt muttatja a brazil Datafolha közvéleménykutató intézet legújabb vizsgálata.
A tünttetők többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, jól bekapcsolódott a világ információs körforgásába, számítógéppel, tablettekkel, internettel, okostelefonnal rendelkezik és a középosztály alsó, illetve középrétegéhez tartozik. Aldo Fornazieri, a Sao Pauloi Szociológiai és Politológiai Intézet igazgatója szerint nem a szegény rétegek felindulásáról van szó, hanem azok mennek az utcára, akik elkezdték használni a közösségi szolgáltatásokat, és azok színvonalával messzemenőleg elégedetlenek.
Ezek a fiatalok használják a tömegközlekedést és látják, milyen állapotban van, milyen szinvonalúak a szolgáltatások és van elképzelésük arról, hogy mit jelent a minőségi felsőoktatás. Ezeknek a fiataloknak a családja felküzdötte magát a középosztály alsó szintjére, de látja, hogy nincs tovább út felfelé, a jövedelme nem nő az igényeinek megfelelően és azokat a javakat, amelyekről eddig nem is tudta, hogy létezik, soha nem szerezheti meg. Ahhoz, hogy megtartsa ezt a új életszínvonalat, egyre nagyobb anyagi terheket kell viselnie és ez elégedetlenséget szül – mondja Aldo Fornazieri. Ennek az új középosztálynak nincsenek meg azok a lehetőségei, mint a régieknek: az újaknak nincs jól használható társadalombiztosítása, nem jutnak hozzá a jó színvonalú egészségügyi intézményekhez. Azok a klinikák, amelyeket látogathatnak, igen rossz állapotban vannak, mint ahogyan a tömegközlekedés is a nagyvárosokban. Ezek a követelések megfertőzték a középosztály középső rétegeit is, elsősorban a szabad foglalkozású szakmai elitet az egyetemeken, kutatóintézetekben. Nekik – bár magasabb jövedelemel rendelkeznek – a jobb szolgáltatásokért aránytalanul mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Ez a réteg a felemelkedett szegényekkel szemben elvesztette kiemelt helyét a társadalomban és aránytalanul többet fizet mindenért, ezért elégedetlenné vált.
Az alsóbb jövedelmű társadalmi rétegek nem csatlakoztak ezekhez a tiltakozó mozgalmakhoz, de az elmúlt napokban már ott is megfigyelhetők bizonyos mozgolódások. Az ő véleményük az, hgy nem érnek rá tüntetni, mert keményen dolgoznak a túlélésükért és az élelemért – vélte egy egyetemi tanár. Ugyanakkor a fiatal értelmiségben kialakult az a vélemény, hogy a szegény rétegek azért nem tüntetnek, mert őket a kormány támogatja, könnyebb a helyeztük. Az a réteg, amelyet az állam nevel ki, az állam támaszává válik, nem érdeke a tüntetés – mondják. Ez a mozgalom megosztotta a brazil társadalmat, nem hozott létre társadalmi összefogást.
Egy szociológus szerint a Dilma-kormány problémája, hogy azt hiszi: ha valakinek ad pénzt motorra, hűtőszekrényre és autóra, akkor már létrehozta a középosztályt. A középosztályi léthez hozzátartozik az állampolgári öntudat, az emberi és civil jogok felismerése és használata, a család szeretete és a társadalmi szolidaritás – mindehhez nem nőt fel Brazília új középrétege – mondják a társadalomtudósok.