Nicolas Maduro római kitüntetése vegyes érzelmeket váltott ki Venezuelában, hiszen a dél-amerikai országban éppen ezekben a hetekben kezd kirajzolódni egy újfajta ellátási rendszer, mivel bizonyos fontos élelmezési és alapvető szükségleti cikkek területén az elmúlt időszakban hiány lépett fel.
Miközben dugig vannak a szupermarkettek polcai – a gyümölcsök, húsok, kenyérfélék és egyebek továbbra is nagy választékban állnak rendelkezésre, olyan cikkeket keresnek hiába a polcokon, mint az étolaj, a kukoricaliszt, a margarin és a WC-papír. Caracas egy elegáns bevásárlóközpontjának szupermarkettjében a hangosbemondó negyedóránként figyelmeztet, hogy a már ,,kincsként tisztelt” tekercsből egy ember egyszerre csak kettőt vásárolhat. Hasonló korlátozásokat vezettek be a kukoricaliszt, az étolaj és a margarin tekintetében is – mindhárom elengedhetetlen kelléke a venezuelai konyhának. Így a caracasi középosztály egy újfajta életformával ismerkedik: amikor a hiánycikk megjelenik valamelyik üzletben, akkor mindenki mozgósítja a család minden hadra fogható tagját, vagyis a lakosság jobb jövedelmi viszonyok között élő része elkezdett tartalékolni. Ez persze újabb zavarokat okoz az ellátásban, hiszen Venezuela vezetői az elmúlt másfél évtizedben elfelejtették megindítani azon termelési ágazatoknak a fejlesztését, amelyek a szinte teljesen élelmiszerimportra szoruló országban biztosítanák az alapvető ellátást.
Nicolas Maduro elnök arra kérte az elismerés átvételekor a FAO vezetését, támogassák a Venezuelában bevezetett ellátási racionalizálást – vagyis azt, hogy személyenként meghatározzák bizonyos cikkek elosztását. A már-már vicc számba menő WC-papír hiány mellé időről időre egyéb hiánycikkek is felbukkannak és ez a jó ellátáshoz, kitünő választékhoz szokott venezuelai középréteget mély felháborodással tölti el. Hasonlóan fogadták a FAO döntését is – vagyis a nemzetközi szervezet olajat öntött az ellenzéki tűzre és éppen akkor tüntette ki Venezuelát, amikor rendszeressé váltak az ellátási zavarok.
Ezzel együtt el kell ismerni, hogy az éhezés – az írástudatlanság mellett – valóban már a múltté és a nagyvárosokat körülvévő ,,ranchónak” nevezett szegénynegyedekben változások történtek az elmúlt években. Azon persze vitatkoznak, hogy ennek miért kell együtt járnia az ellátási zavarokkal és ez a vita minden bizonnyal egy nehéz helyhatósági választásokat vetít előre: decemberben Venezuela szavazói polgármestereket és kormányzókat választanak. Ez lesz Nicolas Maduro kormányának igazi megmérettetése, hiszen a jelek szerint Hugo Chávez utódja messze nem örvend akkora népszerűségnek, mint az év elején elhunyt államfő.