Rousseff hangsúlyozta, kötelességének érzi, hogy “meghallgassa az utca emberét”, de figyelmeztetett, a kormány nem tolerálhatja az erőszakot.
“Mindenkinek állampolgári joga tüntetni, de csakis békésen, az erőszak szégyent hoz Brazíliára” – mondta az elnökasszony. Hivatalos beszédében Rousseff elismerte, a demonstrálók követeléseinek jogosságát – “valós és súlyos társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet a tüntetéssorozat ” – fejtette ki az államfő.
A nemzethez szólva az elnök ígéretet tett az egészségügy, a közlekedés és az oktatásügy jobb finanszírozására – a tervek szerint a kormánypárt az olajbevételek 100%-át az oktatási rendszer büdzséjére kívánja fordítani.
Dilma Rousseff szintén párbeszédre invitálta az társadalmi mozgalmak, a szakszervezetek és a civil szervezetek vezetőit, hogy közösen egyeztessenek a lakosság egészét érintő kérdésekről.
A heveny krízis nyomán az elnökasszony lemondta a Japánban tervezett hivatalos látogatását, és válságtanácsot hívott össze.
Elképzelhető azonban, hogy a brazil kabinet későn reagált – a Datfolha közvélemény-kutató felmérése szerint az állampolgárok 55%-a nem támogatja Rousseff krízismenedzsmentjét, legkevésbé pedig a rendőri brutalitást, melyet beszédében az államfő nagyvonalúan meg sem említett.
A mozgalmak Facebook-oldalait követve egyre többet találkozhatunk a “ha csendben maradtál volna, okosabb lettél volna” bejegyzésekkel, melyekből kiderül, hogy a tüntetők csoportjai nem kérnek a békülékeny hangnemből.
“Rousseff nem képvisel minket, a hivatalos maszlag csak olaj a tűzre, semmi köze a nép követeléseihez ” – mondják az utcán, legalábbis ez derül ki a BBC Mundo helyszíni tudósításából.
Ugyan nem hivatalos közvélemény-kutatási adat, mégis beszédes a jelenség, hogy a Twitter legnépszerűbb témája a napokban a “#calaABocaDilma”- vagyis finoman szólva és fordítva “maradj csöndben Dilma”.