Ramón Jimeno újságíró nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy még az USA tehetősebb fehér lakossága kisebb arányban kényszerül a nagy fizikai és pszichológiai kockázatokat jelentő frontszolgálatot vállalni, addig a megélhetésüket kereső latin-amerikai bevándorlók tömegesen kerülnek bevetésre háborús övezetekben.
A fő probléma talán azonban mégis inkább az, hogy az állami szereplők mellett a modern konfliktusokban egy sor katonai magánvállalat (PMC) is komoly szerepet vállal – ezeknél a spanyol ajkú alkalmazottak száma kiugróan magas.
Jimeno szerint a cégeknek jól megfontolt érdeke latinokat küldeni a húsdarálóba – a sokadik alvállalkozó által szerződetett „contractorok” rendszerint a piaci viszonyoknak megfelelően szolid fizetésekért, csapnivaló körülmények között végzik munkájukat.
Az egykor Blackwater néven elhíresült – ma Academi néven kamuflált – katonai magánvállalat például rendszeresen tölti fel sorait a kolumbiai fegyveres erők veteránjaival , 2006-ban pedig a ID System PMC arról híresült el, hogy nem a szerződésben foglaltaknál alacsonyabb fizetést folyósított az Irakban szolgáló kolumbiai operátorainak.