A több tucat gyilkossági ügyben alig született ítélet – hívják fel a közvélemény figyelmét nemzetközi jogvédő szervezetek.Eva Alarcón és Marcial Bautista guerreói ökomozgalmi vezérek például hónapokon keresztül kilincseltek huszonnégyórás rendőri jelentlétért, mivel több esetben életveszélyesen megfenyegették őket, ám a hatóságoknál süket fülekre találtak. Mint utóbb kiderült félelmük nem volt alaptalan – 2012 decemberében fegyveresek tartóztatták fel a két természetvédőt szállító autóbuszt és elrabolták Alarcónt és Bautistát, akik további sorsáról azóta semmit sem tudni.
„A tiltott erődirtás, az illegális bányászat ellen, vagy a folyóvizek szennyezése ellenb harcoló természetvédők rendszerint a korrupció és törvényes illetve törvényen kívüli csoportok szövevényes hálózatával kerülnek szembe. ” – mondta el Jesús Robles emberi jogi ügyvéd az El País spanyol napilapnak.
„Ha sorra vesszük, az ügyeket kiderül, hogy a természetvédők döntő többsége saját földjeiért száll síkra, a nagyvállalatok terjeszkedése ellen. A hatalmas pénzeket megmozgató cégek viszont könnyen vásárolnak megfelelő politikai kapcsolatokat, így az aktivisták erőfeszítései nem, hogy nem érnek célt, hanem még életveszélybe is sodorják őket.” – folytatja Robles.
“Legalább nyolc áldozatot követelt például Chiuahua államban a bányavállalatok elleni harc – Ismael Solorió természetvédő meggyilkolásával egy már halott elkövetőt vádoltak ami szó mi szó nem jött rosszul a korrupt hatóságoknak ” – mondja Robles.
A híres Greenpeace-t is elérte az erőszakhullám, amikor négy illegális favágó agyonverte a DF-t övező erdők elkötelezett egyik védelmezőjét. Annak ellenére, hogy a hatóságok azonosították az elkövetőket, letartóztatások nem történtek az ügyben.
Az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának jelentése szerint 2006 és 2009 között 11 mexikói környezetvédő halt erőszakos halált, akik közül sokan állami beruházások megvalósítása ellen emeltek szót és nem a magánszférával kerültek összetűzésbe.
A drogkereskedelem sem kíméli a természetvédőket – a Mexikóban is honos kanadai vadjuh Sonora államban gyakorlatilag a kihalás szélére került, mivel csigáit jó pénzen lehet értékesíteni az Egyesült Államokban. A drogcsempész útvonalak kitűnően alkalmasak más illegális áruk, így például a juhszarv északra juttatására is. Az állatokat védő civil természetvédelmi őrjáratok az elmúlt években szabályos harcot vívnak az orvvadászokkal, annak nem elenyésző kockázatával együtt.
Szintén emblematikus a michoacáni Cherán falvának története, ahol a helyzet odáig fajult, hogy a lakosok fegyvert fogtak az őket marihuána és avokádó-termesztésre kényszerítő kartellek ellen. A falu az óta leváltotta polgármesterét és saját kezébe vette a település irányítását – az önkormányzat továbbra is ellenál az illegális fakitermelésnek, a termőréteget az intenzív műtrágyázás miatt elszegényítő marihuána földek helyett pedig őshonos növények zöldellenek a falut övező dombokon.