A tiltakozók azt követelik, hogy függesszék fel a munkálatokat egészen addig, amíg az erőmű környezetre gyakorolt hatásáról nem készülnek el a hatástanulmányok. A Xingú Vivo Para Siempre elnevezésű civil szervezet szerint ugyanis az erőmű üzembe helyezése megváltoztatja a terület ökorendszerét és tönkreteszi azt.
A gát a brazíliai Belo Montében, az Amazonas vidékéhez tartozó Xingu folyón annak ellenére, hogy környezetvédők kül-és belföldön egyaránt úgy vélik: megbontja a környék ökológiai egyensúlyát, indián közösségek által lakott területeket önt el és a környék lakosságát ellehetetleníti. A vízi erőmű kapacitásának biztosítására a Xingu folyó 80 százalékát kivezetik eredeti medréből és ezzel állandó szárazságot okoznak a régi meder melletti mezőgazdasági területeknek. Az új meder megépítésénél pedig nagybb földtömeget ásnak ki, mint amennyit a Panama-csatorna építésénél meg kellett mozgatni- Az erőmű két víztározója 668 négyzetkilométer területet önt el, ebből 400 négyzetkilométer erdő. A létesítmény 20 ezer embert kényszerít a lakóhelye elhagyására Altanira és Vitoria do Xingu körzetekben.
A brazil kormánynak ugyanakkor ez egy igazi presztízsépítkezés. A Belo Monte erőmű 11 ezer Megawatt kapacitásával a kínai Három Szoros és a brazil–paraguayi határon lévő Itaipú erőmű után a harmadik legnagyobb lesz a világon. (americaeconomia/latimo)