Az orvosokat és a szanitereket is megelőző sietséggel jött elő a tömegből és kezdett segíteni: sebesülteket cipelt, utasításokat adott a ,,nézelődőknek” – szervezte a mentést percekkel azelőtt, hogy odaérkeztek volna az erre hivatott mentők, tűzoltók és a rendőrség. Aztán minden jelenletben ugyanez látható: a széles kalapja alatti valaki serényen ténykedik, a károsultak javára. Az első sokkot követően pedig a kívülállók rákérdeztek: ki ez az ismeretlen?
S megszületett a ,,bostoni merénylet sztárja” – mert így működik a mai média. Carlos Arredondo életének története mára bejárta
Amerikát.
Az 52 éves férfi San Joséban, Costa Ricában született, majd ifjú éveiben hazát váltott. S ezzel élete nem jobbra, hanem a tragédiák sorozat felé fordult. Alexander fiát adta új hazájának – az Egyesült Államok iraki kalandjának katonái között a sok bevándorló, másodgenerációs fiatal között ott volt az övé is. 2004-ben életét vesztette Irakban – mondja apja. Igen kevés keresnivalója volt arrafelé – teszi hozzá. Akkor azt gondolta, hogy alig 20 éves fia halálát nem éli túl, az öngyilkosságon gondolkodott. De kisebbik gyermekének apára volt szüksége – egészen 2011-ig, amikor a fiú, Biran 24 évesen öngyilkos lett.
A bostoni eset kapcsán a legtöbbet megjelent fotón egy sérült fiút cipel, akinek a lábát leszakította a pokolgép. Sok volt a végtagvesztés – meséli. Egy másik sokat publikált fotón a vérrel bekent amerikai zászlót lengeti – megdobogtatva a hazafias amerikai szíveket.
Carlos Arredondo a lelátón volt a bostoni merénylet idején, a cél közelében, mivel Irakban elvesztett fiának, Alexandernek emlékére egy ismerős fiú végigfutotta a bostoni maratont. Amikor a sérültek segítségére sietett, még nem lehetett tudni, hogy újabb bombák nem robbannak-e. Ő volt az első, aki segített – ő, aki a nyolcvanas években jött Amerikába és csak 2006-ban lett állampolgár. Példája talán segíthet az illegálisok jobb megítélésében – írják az amerikai és a latin-amerikai lapok, hiszen közös ügyük is felszínre került Bostonban. (latimo)