A mexikói igazságszolgáltatás döntését világszerte élesen bírálták emberjogi szervezetek, köztük a brit székhelyű Amnesty International is. Mi több Chiapas állam kormányzója illetve érseke, valamint vezető mexikói politikai körök is megrökönyödésüket fejezték ki bíróság döntésével kapcsolatban.
Patishtánt még 2000-ben vették őrizetbe egy katonai konvoj megtámadásának vádjával, mely rajtaütésben hét egyenruhás vesztette életét.
Az őslakos tanító letartóztatásának körülményei a kezdetektől fogva nem feleltek meg a minimális formai és törvényi követelményeknek sem. A hatvan éves szabadságvesztéssel járó ítélet a bíróság egymásnak ellentmondó tanúvallomások és az ügybe törvénytelenül bevont bizonyítékok alapján hozta.
Az Amnesty International levélben figyelmeztette a súlyos jogsértésre a mexikói legfelsőbb bíróság talárosait. A nemzetközi szervezet szerint általános gyakorlat az ország igazságszolgáltatási rendszerében az őslakosok diszkriminációja, illetve jogbiztonságukat sem garantálják a hatóságok, valamint a bíróságok.
Leonel Rivero, Patishtán védőügyvédje úgy fogalmazott, hogy a legfelsőbb bíróság Pandora szelencéjét nyitná ki amennyiben szabadlábra helyezné a tzotzil tanítót, mivel ügye precedenst teremthetett volna egy sor hasonló eljárás újratárgyalásához.
Az öt bíróból ketten szavaztak a Patishtán felmentésére, hárman pedig megerősítették a 60 éves büntetést.
Alberto Patishtán nyilatkozatban hívta fel Enrique Peña Nieto elnök figyelmét az igazság kivizsgálásának fontosságára, és nem kegyelmet kért az államfőtől.
„Azt kértem az elnöktől, hogy az igazságot keresse, csak is az igazság tisztázhatja a nevemet” – mondta a 13 éve ártatlanul raboskodó falusi tanító.