A legnagyobb számú latin közösség a mexikói, őket követik a puerto ricóiak, majd a kubaiak és a salvadoriak következnek.
A latin közösség lélekszáma 2000-től számolva 43 százalékkal növekedett, jelenleg 52 millióan vannak. Az előzetes becslések szerint 2050-ben 132 illió latin-amerikai eredetű amerikai lesz, vagyis az Egyesült Államok lakosságának 30,2 százaléka latin gyökerekkel rendelkezik majd.
A választásokon ugyanakkor kevesebben jelennek meg és várhatóan idén még kevesebb lesz a számuk: több államban ugyanis bevezették a választásokon a személyi igazolvány bemutatásának kötelezettségét. A közvéleménykutató intézetek adatai szerint sok latinnak nincs ilyen okmánya – ez pedig megakadályozza majd a szavazáson való részvételt. Egyes amerikai államokban elfogadják a szavazatot ennek az okmánynak a felmutatása nélkül is, ha a szavazó egy héten belül igazolja, hogy pénz vagy egyéb akadályba ütközött az okmány beszerzése.
A latinok számára a legfontosabb választási témák közé az oktatás jövője, a mukaheyteremtés és a gazdasági helyzet, az egészségügyi rendzserhez való hozzáférés tartozik. Ezen túl az emigrációval kapcsolatos kérdések fontos helyet kapnak a latinok véleményalkotásában: 34 százalékuk esetében fontosabb kérdés, mint a gazdaság vagy a munkanélküliség. Az adatok szerint az Egyesült Államokban élő latinok 10 százalékának nincs munkája.