A kolumbiai hadsereg szerint ezek az incidensek elszaporodtak, miközben Nicaragua tagadja, hogy bármi történt volt az érintett területeken. Nicaraguai vélemény szerint Kolumbia halászai változatlanul látogathatják a Nicaraguának ítélt szigeteken túli területeket, de kérjenek előzetes engedélyt erre.
A hágai Nemzetközi Bíróság tavaly november 19-én módosította Kolumbia és Nicaragua határát a Karib-tengeren. A lépést Kolumbia fájdalmas fejleményként értékelte, bát elsősorban nem a halászai miatt, hanem mert a tengerfenék ott kőolajban gazdag.
Az új határok több szigetet ítéltek oda Nicaraguának – a szigetek közötti tengeri plattfom kőolajban és földgázban gazdag. A kolumbiai kormány már egy ideje ellenőrzése alá vonta és saját területéhez csatolta a szigeteket, Nicaragua a nemzetközi ítélőszékhez fordult a kérdésben. A Nicaragua javára született hágai döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A Serrana és Quitasueño szigetek Nicaraguához kerültek a szigetek körüli 12 tengeri mérfölddel együtt, de ott is megmarad Kolumbia fennhatósága és igazgatási joga. Azon túl viszont Nicaragua a terület ulajdonosa. San Andrés és Providencia szigetek pedig a kolumbiai kormány teljes ellenőrzése alá tartoznak, területének részét képezik – vagyis a területek véglegesen Kolumbiához kerültek.
Nicaragua mintegy 100.000 négyzetméternyi részt kapott vissza, amelyet korábban Kolumbia ellenőrzött.
A novemberi döntéssel egy 11 éve fellángolt vitának a végére került remélhetően pont: Nicaragua a nyolcvanas években mondta fel az 1928-ban hozott Esguerra-Bárcenas Egyezményt.
A kolumbiai fegyveres erők főparancsnoka, Alejandro Navas bejelentette, hogy hazája továbbra is fenntartja a vitatott régióban a haditengerészet és a légierő rutinőrjáratait, amíg Juan Manuel de Santos, a dél-amerikai ország elnöke másképp nem rendelkezik. (americaeconomia)