A dél-amerikai országban 36 különböző indián nyelvet beszélnek, közülük 20 nyelv írással is rendelkezik. Természetesen a tananyagba – mondja az új oktatási rendszer atyja – csak a három legelterjedtebb nyelvet kívánják bekapcsolni. Roberto Aguilar szerint az oktatási tárca elképzelései alapján a tanároknak tudniuk kell megszólítani a gyerekeket őseik nyelvén, miközben spanyolul oktatják őket és egy világnyelv (angol, francia) elsajátítását is szorgalmazzák.
Az ország oktatói gárdáját kissé meglepte ez az új rendszer, főleg annak haladéktalan bevezetése: olyan pedagógus ugyanis nem sok van, aki egy világnyelv mellett még egy indián nyelvet is tanítani tudna. Ennek érdekében máris beírattak az ország 138 ezer tanítója közül 45 ezret a megfelelő továbbképzésre.
Az indián nyelven való megszólalás sokaknak nem jelent akkora problémát, hiszen a 10 milliós ország lakosságának a fele valamely indián közösséghez tartozik. A probléma azonban az írásban rejlik – sokan beszélik, de kevesen írják ezeket a nyelveket, mivel ilyen irányú oktatás szervezetten soha nem volt Bolíviában. További kérdés az is, hogy az adott iskolában a három legnagyobb indián nyelv – az aymara,a kecsua és a guarani – közül melyikre lesz igény. S az ott dolgozó tanárok pont azt a nyelvet ismerik-e.
Az sem kis gond, hogy hogyan jelölik ki az adott indián nyelvet – például azt, hogy ebben az iskolában aymarául is tanulnak a diákok. Vannak olyan térségek az országban – Santa Julian Santa Cruz környékén – ahol mindhárom indián nyelv jelen van, azonos létszámban. S ha nem csak az indiánok igényeinél maradnak, akkor ott élnek a menoniták is, akik németül beszélnek. Az oktatási reform lehetőséget ad minden népcsoportnak, így nekik is, hogy igényeljék az anyanyelven való oktatást és bizonyos számú tanuló megléte esetén ez jár nekik – így a jövőben olyan iskola is lesz, ahol spanyolul, németül és qeucsuául oktatnak – mondják Bolíviában. (BBC)