A 117. helyen befutó Sebestyén Sándor – Bognár József páros maradéktalanul elégedett volt a 243 kilométeres mért szakasz után, mint mondták, egyenletes, jó tempót tudtak menni és ráéreztek a dolog ízére. A pilóta ugyanakkor azt is megjegyezte: előzőleg két hosszú távú versenyen is részt vett Afrikában, de eddig még nem tapasztalt olyan nehéz terepet, mint a perui sivatag.
Szólt arról is, hogy a pályán sok az elakadt jármű, amire nagyon kell figyelni, de olyanokkal is találkoztak, akik a szelektív és a főútvonal közötti 6-8 kilométeres úton, vagyis már a versenynap után ásták el magukat.
A 455-ös rajtszámú alakulat szívesen emlékszik az óceánparti autózásra és arra is, hogy a helyi nézők ahol tudnak, segítenek az elakadt versenyzőknek.
A 119. helyen célba ért UNIQA Safety Car pilótája, Pócsik László arról számolt be: igazuk volt a szervezőknek, amikor azt ígérték, hogy minden nap folyamatosan egy picit lesz nehezebb a negyedik napig, ez eddig be is jött. A terepviszonyokról szólva elmondta, hogy a klasszikus kősivatagot leszámítva minden felsorakozott a mért szakaszon, a sok száz méteres katedráldűnéktől a teljesen ritmustalan homokbuckákig.
„Mindössze egy elhasalás volt, de kötélvégen meg lehetett oldani, nem kellett elővenni a homoklapátokat” – tette hozzá.
A Sebestyén-Bognár duó 7 óra 13 perc 44 másodperc alatt ért ki a szelektívről, ami 4 óra 43 perc 30 másodperc elmaradás a leggyorsabb autós versenyzőhöz képest. A Pócsik László – Farkas Nándor – Szaller Zoltán trió 7 óra 20 perc 29 másodperc alatt vitte át a versenyautót a dűnetengeren.
Sandlander Dakar Team, 2013. január 8.