Obama kampányában kitüntetett helyen szerepeltek az etnikai kisebbségek, köztük is az egyik legfontosabb célcsoportként a latinok. A demokrata kampány olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy az Egyesült Államok legdinamikusabban növekedő etnikai csoportjához tartozó minden négy latin közül legalább három Obamára szavazott.
A lakosság 16.7 százalékát jelentő spanyol ajkú közösség igen aktív, és népes szavazó tábort jelent hat, az elnökválasztás szempontjából stratégiai fontosságú államban( Florida, Iowa, Virginia,Colorado, Nevada és Ohio).
Civil szervezetek és szociális mozgalmak sokasága mozgósította a mintegy 24 millió választásra jogosult latin származású szavazót, hangsúlyozva a spanyolajkú kisebbség részvételének fontosságát a voksolásban.
A közösség érdekeit hathatósan érvényesítő politikusok megválasztása központi kérdés a republikánusok által elfogadott szigorú arizonai és alabamai bevándorlási törvények, valamint a deportálások drámájának árnyékában élő latin szavazók számára.
Míg Barack Obama kitűnő taktikai érzékről tanúbizonyságot téve júniusban bejelentette, hogy leállította két ezer illegálisan az országban tartózkodó latin diák kiutasítási eljárását, a republikánusok totális öngólt lőttek az “öndeportálás” vagy az SB 1070-es törvény támogatásával.
Az Arizonában elfogadott SB 1070-es az USA történetének legszigorúbb bevándorlási törvénye melynek szellemében a jogi szabályozás rendkívüli szigorításával teszik lehetetlenné az illegális bevándorlók egyesült államokbeli tartózkodását.
Az SB 1070-es támogatásáért drágán megfizetett a republikánus jelölt: a hispán szavazók alig 25 százaléka voksolt mellette. A nyilvánvaló taktikai ballépést kommentálva a Newt Gingrich republikánus jelölt kijelentette: “ha labdába akarunk rúgni 2016-ban, szükségünk lesz a latinok szavazataira.” (elpais)