A kedvező földrajzi elhelyezkedésű állomás fontos kiegészítője lesz az ESA már meglevő követőállomás-hálózatának. Hamarosan olyan űreszközök adatainak vételébe kapcsolódik be, mint a már régóta működő Mars Express, Venus Express, Rosetta, vagy a Hershel- és Planck-űrtávcsövek. A jövőbeli küldetések közt említendő a 2013-ban startoló Gaia, valamint a BepiColombo, ExoMars, Solar Orbiter és JUICE. A Föld forgása miatt célszerű, hogy egy űrügynökség földrajzi hosszúság szerint egyenletesen elosztott helyeken építsen ki követőállomásokat, hiszen csak így biztosítható a megszakítás nélküli kommunikáció a Földtől távoli, bolygóközi űreszközökkel. Az amerikai NASA erre a célra a DSN (Deep Space Network) három állomását tartja fenn, Kaliforniában, Ausztráliában és Spanyolországban. Alkalomadtán az űrügynökségek természetesen ki is segítik egymást földi állomásokkal.
Az Argentínában, Malargüe városa közelében, 1,5 km-es tengerszint feletti magasságban felállított új antenna mérete nem vetekszik a DSN legnagyobb, 70 m-es tányérjaiéval. Korszerű felszerelése, hűtött vevőberendezései azonban érzékennyé teszik. De az európaiaknak egyelőre nincsenek is olyan messzire jutott űrszondáik, mint az amerikaiaknak. Viszont az új állomással az ESA számára is teljes lesz a lefedettség. A már megépített és működő állomások (Cebreros, Spanyolország és New Norcia, Ausztrália) megfelelő megválasztásával szükség esetén, a kritikus műveleteknél folyamatos adatkapcsolatot tudnak tartani űreszközeikkel, bárhová forduljon is éppen a Föld.
Malargüe állomás hivatalos avatása még az idén, a szolgálatszerű működés 2013 elejétől várható. (urvilag.hu: Frey Sándor)