A fellépők: Bogi, Szőke Nikoletta és férje, Gajer Bálint, Mihályi Réka, Bebe, Szabó Balázs, a Peet Project, Cherry Bomb és a Billing Bodies lépett fel önkéntesen, a lemondva a fellépési díjról. A legtöbb fellépő néhány számmal örvendeztette meg a nézőket, azonban a Billing Bodies hosszasan szórakoztatta közönségét, megtáncoltatva a mozgékonyabb résztvevőket. Angol slágerek mellett saját számaikat is előadták, lelkesedésük tehetséggel párosult, rendkívül jó hangulatot teremtettek.
A gyűjtés szervezője a Hope Home igazgatója, Nemere Dóra. A fiatal lány közel két évvel ezelőtt új érezte, segíteni szeretne. Amikor feltérképezte a Magyarországon önkéntes munkákat kínáló alapítványok feltételeit, rádöbbent, hogy ez nem is olyan egyszerű. Az általa megismert lehetőségeknek nehezen teljesíthető feltételei voltak: vagy a hazai fizetésekhez képest irreálisan magas részvételi díj, vagy az önkénteskedést megelőző hosszú időszak, melyben valamely nyugat-európai országban éhbérért dolgozva kellett kitermelni a program költségeit – és persze az alapítvány működési költségeit. Dóra az Egyesült Államokban élő testvére segítségével vette fel a kapcsolatot a Haitiban árvaházakat fenntartó alapítvánnyal, ahova angol tanításra jelentkezett. A szűkszavú elektronikus levelezés ellenére bátran belevágott: megvette a jegyet és Port-au-Prince-be repült.
A fogadtatás nem volt a kellemes: csupán az igazgatónő tudta, hogy ő érkezik, a gondozók annyira elutasítóak voltak, hogy hónapokig nem beszéltek vele. Nagy csalódás volt számára az is, hogy nem sokan beszélték az általa ismert nyelveket: franciát, spanyolt: az emberek túlnyomó többsége csak kreolul beszél. Az úgynevezett „mammák” egyébként hat napon keresztül dolgoznak 24 órában. A megfelelő eszközök (emelőszerkezet, speciális kád, elegendő mosógép) nélkül nehéz fizikai munkát kell végezniük, teljes idejüket- energiájukat felemészti a gyermekek fizikai szükségleteinek kielégítése: napi egyszeri fürdetés, etetés, mosás.
Dóra ‘A szeretet szivárványa nevű, egészséges, 13 éves kor alatti lakóit tanította volna angolra. Azonban a szomszédos Hope Home-ban, a 26 halmozottan fogyatékos gyermeket és fiatal felnőttet befogadó épületben kapott szobát, így hamar bekapcsolódott a velük kapcsolatos munkákba. A kezdeti sokk, amit a mozgássérült gyermekek rossz életminőségének átélése okozott, idővel elmúlt. Sokáig bántottra az is, hogy sokan közülük megfelelő terápiával ügyesebben tudnának mozogni és teljesebb életet élhetnének. Dühítette, hogy azért ennyire szomorú a sorsuk, mert Haitin születtek és nem egy gazdagabb országban. A CP, Dawn-kór, autizmus és egyéb betegségekkel sújtott gyerekek nagyon hálásak a törődéséért, nagyon könnyű nekik örömet okozni, sokszorosan visszaadják a nekik adott törődést és szeretetet. Elkezdte kivinni őket a szabad levegőre, ugyanis korábban az egész napot a közös szobában, a tolószékükben töltötték. Több mozgássérült gyermeket hiába vett ki a tolókocsiból, ugyanolyan pózban maradtak.
Az önkéntes segítőből idővel a Remény háza igazgatója lett. Az intézmény lassan, mégis sokat fejlődött, a kórházi körülmények átalakultak: a gyermekek rendszeresen isznak vizet, minden nap kiviszik őket pár órára a levegőre, terápiás masszázst kapnak, terápiás foglalkozásokat szerveznek nekik, többek között zeneterápiát. Az intézmény mosógéppel, ventillátorokkal, vízautomatával, terápiás asztallal, hintával és egyéb fejlesztő berendezéssel bővült.
A Hope Home-ot is működtető Foundation pous les Enfants d’Haiti nevű alapítvány hátrom árvaházat tart fenn összesen háromszáz gyerekkel, három iskolát és egy kórházat. Az efféle bővítésekre nem ad pénzt, bár az elképzeléseket támogatja. A jótékonysági este résztvevői által összegyűlt pénzt ezekre a fejlesztésekre szánja Dóra, akinek lelkes és odaadó munkáját megismerve nincs kétségünk, hogy jó kezekbe kerültek az adományok. Tervei között szerepel a terápia fejlesztése több munkatárs bevonásával, terápiás szoba kialakítása, zene- és tánctanítás az egészséges és a sérült gyerekek részére. Szeretne speciális edzéseket biztosítani, a fogyatékos gyerekek sportolási lehetőségeit felkutatni, később versenyeket szervezni számukra, az oktatás lehetőségét biztosítani nekik (a sérült gyermekeket oktató iskola díja 100 USD/fő/hó). A hosszabb távú, nagy költségeket jelentő tervek között szerepel a kerekesszéket szállító autó vásárlása, melynek segítségével kitárulna a világ a Hope Home lakói számára: strandra, kirándulni, templomba járhatnának. Nagyon fontos lenne etetőcsövek beültetése azoknak a gyerekeknek, akik számára komoly probléma a szájon át való evés, valamint medence építése hidroterápiás célból.
Nemere Dóra továbbra is várja az adományokat és a segíteni vágyó önkéntesek jelentkezését.
