Ecuador azon kevés országok egyike, amelyre ritkán figyelünk, pedig a Rózsadomb aljának egy kis utcájában meghúzódó nagykövetsége évi átlagos 300 eseményre invitál bennünket, magyarokat: ismerjük meg ezt a kis kincsesládát ott az Andok tövében, az óceán partján, az Amazonas mentén. Ennek a területileg kis országnak (272 045 km²) ugyanis mindenből a legnagyobbak egyike jutott: világhírű hegyei (Chimborazo), hatalmas folyója (Amazonas), tengerpartja (maga a Csendes Óceán) van, áthalad rajta az Egyenlítő s akkor még nem beszéltünk a világon egyedi Galapagos-szigetekről.
Jaime Augusto Barberis Martínez (foto), Ecuador nagykövete a maga szerény módján mindent megtesz, hogy közelebb hozza hozzánk országát, megismertesse kincseit. Előadásokat tart az országában folyó nem mindennapi gazdasági kísérletről, kerületi kulturházakba, az átlagos érdeklődők házához viszi népének kulturáját – fotókon, zenén és távoli ízeken keresztül – majd kitűnő fotókiállításon hirdeti: Ecuador szereti az életet. S bár a kis népek bánata, hogy ritkán – akkor is csak szinte nemzeti tragédiák útján – kerülnek be a világ fékezhetetlen hírfolyamába, talán ezt nem is érdemes bánnia. Érdemes viszont odafigyelnünk a részletekre, a kicsinek tűnő, de mégis értékelésre érdemes kezdeményezésekre, amit egy kis ország a világ katasztrófáitól távol tesz azért, hogy nagy dolgokat vigyen véghez – mindannyiunk érdekében. Ezekről beszélgettünk Jaime Barberis Úrral a budai követségi villa elegáns csendjében.
Amire az ecuadori politika büszke: az ország a maga mércéjével mérve jelentősen csökkentette a szegénységet ott, ahol a lakosság 30 százaléka napi 1 dollárból él. Ecuador kormánya 2011-ben 197 millió dollárt költött szociális kiadásokra: nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, valamint a városi és a vidéki lakosság közötti jövedelemkülönbségek csökkentésére, vagyis 5 százalékkal csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek – mondja. Ecuadorban a középosztály szűk, az adófizetés nem szokás, ezért is fontos eredmény, hogy 650 ezer embert emeltek ki a mélyszegénységből. A jelenlegi politikai vezetés nagy hangsúlyt fektet a szociális haladásra és elveti a neoliberális gazdaságpolitikát. Utóbbi a közellátás szétverését, tömeges kivándorlást, pénzügyi erőszakot és politikai instabilitást eredményezett náluk – mondja Jaime Barberis. Természetesen az eredményeknél figyelembe kell venni, hogy Latin-Amerika egyik legszegényebb országáról beszélünk. A gazdasági növekedés jeleneg 7,8 százalékos – a harmadik legjobb a térségben.
Amire büszkét: a természeti környezet védelme. Ennek – és az ország új alkotmányának – sarkalatos pontja a bennszülött indiánok jogainak védelme. Ecuador alaptörvényében kinyilvánította a természeti környezet megőrzéséhez való alkotmányos jogot és lemondott arról, hogy erőszakkal bevonja a világ vérkeringésébe azokat az indián törzseket, akik nem kívánnak kapcsolatba lépni a környező civilizációval. Emellett ígéretet tett arra, hogy erőszakkal nem telepíti ki őket, nem kezd bányászatba és olajfúrásba a törzsek életterén. A kezdeményezést az ENSZ főtitkára is külön elismerte.
Utóbbi kezdeményezés része az El Yasun – ITT (Ishpingo, Tiputini és Tambococha) Nemzeti Park területén fel nem tárt olajtartalékok kiaknázásáról való lemondás: cserébe azt kéri, hogy az egyedülálló biodiverzitás megőrzését elismerve a nemzetközi közösség folyósítsa annak a jövedelemnek a felét, amelyhez az ország ezen 846 millió hordónyi olaj kitermelésekor jutna. Az összegből a nemzeti park fenntartását fedeznék. A területnek az UNESCO a Föld Biorezervátuma címet adományozta 43 más, a közelben lévő területekkel együtt. A tudományos kutatások bizonyítják, hogy a El Yasuní Nemzet Parkban található a világon egy adott területen fellelhető legváltozatosabb növény- és állatvilág.
Magyarországgal Ecuador a tudomány és a technológia, valamint az oktatás területén lát ígéretes együttműködési lehetőségeket. A quitói kormány életre hívta a Prometeo programot,amely a nemzeti tudományos intézetek erősítését szolgálja, és kutatási lehetőségeket kínál a hazai, a külföldön élő ecuadori és a külföldi – például magyar – kutatóknak a matematika, a kémia, a nanotechnológia és más területeken. Eddig Magyarországon heten jelentkeztek erre a programra.
Másik nagyszabású oktatási program Ibarra városában a Yachay (kecsua: a tudás városa) megépítése: a hely Dél-Amerika elsődleges tudományos kutatási központjává kíván válni, és a kutatásokat összekapcsolnák a hazai ipar fejlesztésével. A biotechnológia, a megújuló energiaforrások, a nanotechnológia, a petrolkémia és az informatika a fő kutatási területek: itt a tervek szerint az állami beruházás összefog a külföldi- és a hazai magántőkével.
Ecuador magyarországi nagykövetsége a zenei programok, kiállítások, előadások mellet hazahozta nekünk a magyar származású, de Ecuadorban élt Fisch Olga kiváló grafikus, képzőművész és néprajzkutató gyüjteményének egy részét. A budapesti Cervantes Intézettel közösen rendezett kiállítás tavaly decemberben úttörö jellegű volt a külföldön élt, és ott nagyot alkotott latin-merikai magyarok itthoni megismertetésében.