A guaraní legendakör szerint Tau és Kerena istenek hetedik fiúgyermekét borzalmas átok sújtotta. Minden teliholdas péntek estén valami furcsa kutyához, emberhez és disznóhoz hasonló szörnnyé változott.
Az átok később a halandókat is sújtotta, a szerencsétlen, akit utolért a rontás, először fájdalmakat érez, később önkéntelenül egy magányos helyre húzódik vissza – lehetőleg egy erdő mélyére –, majd végül a földre veti magát, visszafelé hadarja a Miatyánkot, és miután háromszor jobbra, illetve balra hempergett a földön, Luisonná, azaz emberkutyává vagy disznóvá – ki melyiktől fél jobban – változik.
Az számomra megmagyarázhatatlan, hogy a kereszténységgel még csak köszönő viszonyban sem lévő Tau isten fia miért pont Miatyánkot mormol visszafelé, de hát valószínűleg a spanyol gyarmatosítás és a jezsuiták hatása ezen a téren is jelentékeny.
A szörny vagy a guaraní farkasember végtagjai az emberi kezek és a kutya mancsainak borzalmas keverékei, szemei vörösen izzanak, mint a parázs, testét rút fekete szőr borítja, a szaga pedig ocsmány rohadó húshoz hasonló, talán azért, mert ez Luison kedvenc tápláléka.
E mellett a rém fogyaszt – már elnézést – de tyúkszart, illetve kiássa a halottakat a sírjukból, és a keresztelés nélkül elföldelt holt újszülötteket sem kíméli.
Hogy kiben ismerhetjük fel Luisont? A néphit szerint a vékony, beteges, visszahúzódó fiatal hetedik férfigyermekben mindenképpen. Ha véletlenül egy Luison átcsusszan a lábunk alatt, akkor a rontás ránk száll, eredeti hordozója pedig megszabadul az átoktól.
A Luisonnal elbánni nem egyszerű. Szakértők szerint szúrófegyver vagy áldott golyó kell hozzá. Amennyiben Luison-támadás áldozatai lennénk, térdeljünk le, vessünk keresztet, és mondjunk el egy Miatyánkot. Ez barátom szakértő húga szerint – aki már maga is látta Santani kültelkén a Luisont – igen hatékony, és elijeszti a fenevadat.
Talán a legborzalmasabb és legigazabb történet a Luisonnal kapcsolatban az a régi gyakorlat, melynek nyomán Argentína és Paraguay elnökei kénytelenek voltak örökbefogadni minden hetedik fiúgyermeket, hogy megóvják az ifjak életét. A babonás lakosság ugyanis előszeretettel megölte hetedik férfisarját, attól tartva, hogy a gyermekből Luison válhat.
Ezt megelőzendő iktatták törvénybe – Argentínában erről szól a 848. számú elnöki rendelet –, hogy minden hetedik fiú keresztapja automatikusan az elnök lesz. Arra persze gondosan ügyeltek, hogy az eljárás “nem jogosítja fel semmilyen anyagi követelésre a keresztfiút vagy családját az elnökkel szemben”.