A kutatók – akik felfedezésükről az amerikai PLoS ONE című tudományos folyóiratban tettek közzé tanulmányt – elmondták, hogy az egyik guatemalai maja régészeti helyszínen talált pulykacsontok egyértelmű utalásokat tartalmaznak az állat domesztikálására.
A felfedezés jelentőségét növeli, hogy a maják csak nagyon kevés háziasított állattal éltek együtt, a fehérjét főképp vadállatok húsából vitték be szervezetükbe – magyarázta Erin Thornton, a Florida Museum of Natural History segédprofesszora.
A tudósok a csontok összehasonlítása és az ősi DNS-ek megvizsgálása után arra a következtetésre jutottak, hogy a maradványok a Mexikó középső és északi részéről származó fajhoz, a Meleagris gallopavo gallopavo-hoz tartoztak. A mexikói pulyka a ma a világon mindenhol előszeretettel fogyasztott pulyka őse, s Közép-Amerika egyetlen, ‘helyben’ háziasított állata. A kutatók arra is rámutattak, hogy Közép-Amerika északi része és a maja vidékek között kereskedelmi kapcsolatnak kellett fennállni a késő preklasszikus korban, azaz az i.e. 3. századtól az i.sz. 1. század között.
A csontokat El Miradorban, az egyik legnagyobb és legfejlettebb maja preklasszikus régészeti területen találták meg, méghozzá egy ceremoniális aktusokra szolgáló helyiségben. Korábban azt gondolták, hogy az eddig feltárt pulyacsontok a Meleagris ocellata-hoz tartoznak, ezért a kutatóknak újra meg kell vizsgálniuk a maja területekről eddig előkerült állati maradványokat – hangsúlyozta Mary Pohl, a Floridai Állami Egyetem professzora. ‘A kutatás nagyon különleges, és úgy gondolom, hogy egy egészen új perspektívát nyit meg a maják domesztikálási szokásaival kapcsolatban’ – nyilatkozta Pohl. (MTI)