Soraya egy budai nagykövetség szokatlan csendjében egy olyan országot képvisel, amelyet csak titokban illik szeretni. Egy olyan ország küldöttével nehéz beszélgetni, akinek – ha hazája felmerül a sajtóban – nem szívesen nézünk oda, kevés jóra számítunk. Miközben tudjuk, hogy Kuba gyönyörű, Kuba eleven és vidám, Kuba izgalmas hely – mindennek ellenére. Sőt, sokaknak éppen ezért!
Soraya külszolgálatának utolsó időszakát tölti nálunk – jogos a kérdés: milyenek voltak ezek az évek itt, az egykori barátnál, Magyarországon.
A fékek csak bennem vannak – Soraya mesél és kiderül: ismer és kedvel minket. S hogy ez nem csak követségi protokoll? Hány külföldi diplomata tenné meg, hogy ebben a kis közép-európai országban, a maga megtanulhatatlan nyelvével, arra ítélte egyetlen gyermekét, hogy magyar középiskolában tanuljon? Talán ez furcsán hangzik, de aki ismeri a diplomácia és az idegen nyelven való tanulás sajátos világát, az érti, ez nem egyszerű döntés. Mert a mi nyelvünk, ugye, nem az angol!
Soraya ma már Kubában tanuló egyetemista lánya nálunk, magyar nyelven érettségizett, és bármily szokatlan is: nálunk döntött úgy, hogy tengerbiológus lesz. S persze ezt már nem tanulhatta itt – hazatért Kubába.
De a magyarországi éveket jelenti a családban Attila is: egy százszázalékos kubai környezetben erre a névre csóválja a farkát egy kis terrier és büszke Attilaként sétáltatja a gazdikat a Duna-parton, a Várban, azokon a helyeken, ahol mindannyian szeretnek együtt lenni. Olyan ez, mintha itt valaki kínaiul szólítaná a kutyáját – vagyis nincs több kérdésem, hogyan érzik magukat nálunk, sikerült-e megismerni az országot.
Soraya sokat hallott Magyarországról már korábban is, ismerte a történelmünket, az íróinkat, látta Budapest fotóit.
Megérkezett és régi diáktársakat is talált, akikkel egykoron Moszkvában azonos egyetem padjait nyomták (e sorok írójával is). Vagyis nem egy ismeretlen országba érkezett, hanem egy régi ismerőst ismert meg alaposabban.
Mivel országaink gazdasági kapcsolatai húsz év szünet után talán most kezdenek ébredezni – tavaly már a hazai gazdasági szakemberek is szép számmal jelen voltak a Havannai Kereskedelmi Vásáron – a mindennapokat a kulturális területek és a turizmus jelentik a külképviselet számára. Kuba jelen van a hazai spanyol nyelvű rendezvényeken, a Cervantes Intézetben, az idegennyelvű könyvtár eseményein.
A követség jó kapcsolatot tart fenn a Kubában tanult magyar fordítókkal és örömmel látja, hogy a szigetország nagy írói – Alejo Carpentier, Nicolas Guillén, José Marti és mások – elérhetőek magyar nyelven is.
A hazai filmes körök is ismerik Kubát, hiszen a szigetországban működik egy filmintézet, amely a világ legnagyobb rendezőit tudhatja tanárai között. Nem egy magyar diák volt már kíváncsi olyan, Havannában is előadó tanárokra, mint Gábriel García Márquez (a filmintézet egyik alapítója) vagy a szomszédból átlátogató óraadó tanárra, Steven Spielbergre, Robert Redfordra, George Lucasra, Francis Ford Coppolára és másokra. Jelenleg egy magyar diák tanul ösztöndíjasként a világ egyik legelismertebb filmesképzőjében, a Kubai Filmművészeti és Filmgyártási Intézet (ICAIC- Instituto Cubano de Arte e Industria Cinematográficos). Az intézetbe saját költségen vagy ösztöndíjasként lehet tanulni – de erről szívesen ad tájékoztatót Kuba budapesti képviselete. Az intézet növendékei – évente sokan tanulnak ott spanyol nyelvterületről – szép sikereket érnek el a nemzetközi filmfesztiválokon is.
Az együttműködés másik kiemelt területe napjainkban is a turizmus, ennek is az egészségturizmus része. A turizmus különösen fontossá vált a kubai gazdaság számára, amikor eltűnt a szocializmus, és az ország nemzeti jövedelme 35 százalékkal csökkent. Ennek pótlása nem volt egyszerű feladat – mondja – de egyben a kényszer lehetőséget is adott új kezdeményezésekre, ötletekre.
A turizmus minden ágazatának fejlesztése megindult: a hagyományos tengerparti nyaralások mellett a városlátogatások, az aktív pihenés és az ökoturizmus is sokat fejlődött.
A turizmuson belül nagy lehetőséget jelent Kuba számára az egészségturizmus – vagyis a természetgyógyászat és a hagyományos gyógymódok együttes alkalmazása számos külföldit vonz Kubába gyógykezelésre. Ezen a területen Kuba hasznosítja a biotechnológia-kutatásban elért kimagasló eredményeit.
A legjelentősebbek a rákkutatásban elért eredmények: a kubai kutatók kifejlesztettek egy injekciót, amely jó eredményt mutat a végstádiumos kis-sejtes tüdőrákok kezelésében – ily módon meghosszabbítva a beteg élettartamát. Ezt a gyógymódot már magyarok is többen igénybe vették – erről a lehetőségről a budapesti kubai nagykövetség ugyancsak szívesen ad tájékoztatást, és segítséget is nyújt a kiutazáshoz.
Ugyanakkor a jó eredmények ellenére is nehéz bejutni az Európai Unió piacára az amerikai embargó sujtotta Kubának – talán Olaszországban sikerült a legtöbb kubai gyógyszert regisztráltatni – mondja Soraya. Az unió országaiból elsősorban olaszok, spanyolok, valamint franciák élnek a kubai egészségügy nyújtotta lehetőségekkel.
Kuba komoly reformokat hajtott végre a gazdasági életében, a jogrendjében és a szigetországban tevékenykedő külföldi cégek – kínaiak, spanyolok, olaszok, franciák, brazilok stb. – jelenléte mutatja, hogy Kuba visszaigyekszik a világ gazdasági vérkeringésébe. Az évente megrendezendő Cuba Expón átlagosan 60-70 ország cégei vesznek részt, közöttük az utóbbi két évben már a magyarok is. A leginkább preferált ágazatok a megújuló energiák, az építőipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem. Kuba várja tehát a magyarokat, hiszen a korábbi kapcsolatoknak köszönhetően vannak magyarul értő és beszélő kubaiak is. Persze vannak, akiknek csak a neve magyar: ilyen például Attila, a világjáró terrier.