A dél-amerikai gazdasági csoda ezzel veszített némileg a fényéből: azt kifogásolják, hogy a túlértékelt nemzeti valuta nehezíti az exportot, valamint a kamatszintek visszafogják a helyi vállalkozások növekedését.
Ha egy brazil meghallja, hogy a brazil gazdaságon a fáradtság jelei mutatkoznak, felháborodottan hárítja el a feltételezést: az ország 2008 óta minden pénzügyi cunamit túlélt, majdnem teljes a foglalkoztatottság és Luiz Inácio Lula da Silva korábbi államfő nagy kétségekkel fogadott, és akkoriban sokat bírált gazdaságpolitikája bizonyított. Az ország 2010-ben 7,5 százalékos növekedést mutatott, miközben a világ többi része a pénzügyi válság következményeivel küzdött.
Az elmúlt hónapokban azonban újra a kétségek hangjai hallatszanak: 2011-ben a GDP 2,5 százalékkal nőtt, és az idei év első három hónapjában csak 0,8 százalékos növekedést tudott felmutatni. Ennek persze külső, a braziloktól majdnem független okai is vannak: egyrészt az egyre mélyülő európai válság, valamint Kína gazdasági növekedési ütemének a lassulása is érinti a brazilokat. Ebbe a két térségbe irányul a brazil kivitel jelentős része.
De vannak belső gondok is. A gazdaság felvirágzása idején kialakult fogyasztási boom, annak az állandó növekedése ma már nem tartható – vélik elemzők. A 90-es években fogyasztóvá vált tömegek ma már nem csak azt költik el, amit megtermelnek, hanem nagymértékű az eladósodás is, ami veszélybe sodorja a gazdaság stabilitását. Eközben igen alacsony szintű a megtakarítások mértéke – többek között erre a két problémára is minél előbb megoldást kell találniuk a brazil gazdasági vezetőknek, hogy ne sodorják veszélybe az eddig elért sikereket – írják gazdasági elemzők. (americaeconomia)