A tárgyalások idejére a FARC egyoldalú tűzszünetet hirdetett. A kolumbiai kormány ugyanakkor közölte, hogy részéről tűzszünet nincs, folytatja a guerillák elleni támadásokat az ország őserdős terüeltein.
Nem ez az első alkalom, hogy a gerillák és a kolumbiai kormány tárgyalásokkal igyekeznek rendezni az ellentéteket: 14 évvel ezelőtt Andrés Pastrana kormánya Caguánban már leült tárgyalni, de akkor az kudarcba fulladt.
Most már a helyzet, mint akkor volt – mondják az elemzők. Most egy erős kolumbiai kormány áll szemben egy meggyengült gerillaszervezettel, a konfliktus megoldására világos elképzelésekkel érkezik a kormány, amelynek erősek a pozíciói az országban és nagy valószínűséggel a következő választásokon újra mandátumhoz jut.
Kedvező fejlemény, hogy a béketárgyalásokra külföldön kerül sor – Norvégiában és Kubában. A külföldi helyszín kiszűri egyik oldalról a venezeuelai Hugo Chávez hatását, másik oldalról pedig a belső nyomást – vélik megfigyelők. Akkor mindkét fél más-más szándékkal érkezett a tárgyalásokra, mint jelenleg: most mindkettő szeretne megoldást találni a helyzetre és megszüntetni a háborúskodást. Caguánban egy erős, fejlődőképes gerilla állt szemben egy katonai szempontból kialakulóban lévő kormánnyal és a gerillaszervezet vezetői hittek a katonai győzelmükben. Ma egy gyengülő gerillaszervezet ül le tárgyalni, amelynek a vezetését az elmúlt hónapokban a kormányerők szétverték – ezt tükrözi Rodrigo Londoño kijelentése: ellenséges érzések nélkül, a megoldásra nyitottan ülnek a tárgyalóasztalhoz.
A FARC 1964-ben alakult, főként a szegényparasztság érdekeinek védelmét hirdetve. Az utóbbi harminc év alatt a konfliktus a kormány becslései szerint 600 ezer halálos áldozatot követelt, 3,7 millió ember menekült el lakóhelyéről, 15 ezren pedig eltűntek vagy elhagyták az országot. Sokan menekültek a szomszédos Ecuadorba és Venezuelába. (BBC/latimoport)