2012 tavaszán Európában koncerteztél, ennek keretében látogattál el Budapestre. Mesélj nekünk pár szóban erről a koncertsorozatról.
– 2012 márciusában és áprilisban jónéhány európai városban léptem fel, többek közt itt, Budapesten, Rómában, Helsinkiben, Páriszban, Berlinben, Lvovban és Kijevben is. Emellett sikerült eljutnom, számomra igen különleges városokba, mint például Isztambulba vagy Stockholmba. A turné csodálatosan sikerült, nagyon boldog vagyok, hogy, ezt átélhettem, és rengeteg szép emlékekkel jöttem haza Európából.
Az, hogy komoly, elismert koncerttermekben léphettem fel, mint a Sibelius Akadémia Finnországban, vagy személyesen adhatok interjút a vatikáni rádióban és az ukrán nemzeti rádióban, mind olyan helyzetek, melyekkel egyre érettebb személyiség és művész válik belőlem; valamint olyan kihívások elé állítanak, és akkora ihletet adnak, hogy úgy játszom, mint előtte soha.
Ez volt a 4. alkalom, hogy Budapesten jártál. Van esetleg valami különleges kötődés Magyarországhoz, mi az, ami vissza-visszahív ide?
– Kamaszkoromban, mikor elkezdtem tanulmányaimat a Juilliard iskolában (egy elismert new yorki zenei iskolában), édesanyám megismerkedett egy különleges emberrel, egy magyar férfival az Egyesült Államokban, aki így több, mint egy évtizeden keresztül a nevelőapám lett.
2012 márciusában voltam negyedszer Budapesten, és most volt két éven belül a harmadik alkalom, hogy fel is léptem itt.
Mi mást is mondhatnék, egyre jobban kötődöm az itteni emberekhez, egyre mélyülnek az itt kötött baráti kapcsolataim!
Mi az, amit leginkább kedvelsz Magyarországon? Ismersz Budapesten kívül más helyeket is?
– Imádom Budapestet! Hihetetlenül gyönyörű, romantikus városnak tartom, az egyik kedvenc városom! Jártam már Szarvason is, a román határhoz közel, és Szentendrén. De még be kell járnom Magyarországot, hogy jobban megismerjem! Az az érzésem, hogy hamarosan visszatérek ide. Imádom a gulyást, és az unikumot is, bár az kicsit erős. Nagyon vonz a magyar kultúra, az emberek, és a lazaság. A budapesti lányokat nagyon szexinek tartom, az emberek pedig kedvesek!
Melyek voltak a pályafutásodnak a legfontosabb lépései?
– Tizenkilenc évesen léptem fel először a chicagói szimfonikusokkal a Raviniai Fesztiválon. Az itt elért siker adta meg azt az erőt és energiát, melyen keresztül megbizonyosodtam, hogy a helyes utat választottam!
Az első díjamat a Juilliard (New York) szólisták versenyén nyertem, ahol később egy zongorakoncerttel léptem fel: Sosztakovics első zongoraversenyét játszottam a Lincoln Center-ben.
Europában az első fellépésem az amszterdami Concertgebouw-ben volt, ami megadta a lendületet, hogy dolgozzam azért, hogy visszatérhessek ide, és Európa más részeire!
Mexikóban, a hazámban, Mexikóvárosban debütáltam a filharmonikusokkal, itt Prokofjev második zongoraversenyét játszottam.
Ázsiában szintén koncerteztem már, Taipeiben, Tajvanon, a Nemzeti Hangversenyteremben volt egy zongoraestem.
Hogy érzed magad, mikor a zongoránál ülsz? Ki a kedvenc zeneszerződ?
– Minden egyes alkalommal egy megmagyarázhatatlan izgalmat érzek, ahogy leülök a zongora elé, olyan, mintha minden fellépés szerelem lenne első látásra! Abban a pillanatban, mikor elkezdek játszani, mindig azt mondom magamnak: „Meséljünk el egy történetet”, hisz erről szól minden előadás.
Nagyon szeretem Bach, Schubert, Liszt és Rahmanyinov zenéjét, talán ők a kedvenc zeneszerzőim.
Kivel szeretsz együtt játszani?
– Mindenféle fellépést szeretek, az egyéni zongoraestet, a kamarazenei fellépést, és természetesen a zenekarral is imádok játszani! Nem mondanám, hogy lenne kedvenc fellépési formám, minden egyes fellépés egy hatalmas tapasztalat, igazi zenei utazás!
Te, mint mexikói származású fiatal, hiszel a maják jóslatában, miszerint 2012-ben itt a világvége?
– Egyátalán nem! A maják nem a világvégét jósolták meg, hanem egy változást, egy újabb időszámítást.
Mindazonáltal, kötelességünk, hogy sokkal jobban odafigyeljünk a környezetünkre, a világunkra, ami nap, mint nap egyre rosszabb állapotba kerül, és az egyetlen útja annak, hogy ezt helyre tudjuk hozni, hogy felelősebben gondolkozunk és cselekszünk a környezetünket illetően. Óvnunk kell, vigyáznunk rá! Reméljük, a 2012-es év ebben hoz változást!
Mesélj nekünk a terveidről…
– Idén harmadik alkalommal megyek Ázsiába, nagyon várom már, szeretem Ázsiát is!
2013-ban pedig szeretnék debütálni Dél Amerikában, illetve újabb fellépéseket tervezek Európában – így Magyarországon is (ha minden a tervek szerint alakul)!