Külügyérünk dél-amerikai útja végén úgy nyilatkozott, hogy “várakozáson felüli” eredményeket hozott az Argentínában és Brazíliában tett látogatása, a globális nyitás politikájában “minőségi előrelépést” sikerült elérni a politikai, a gazdasági, a kereskedelmi, a tudományos és az oktatási kapcsolatokat illetően – áll a kormany.hu tájékoztatójában.
Újraéledő kapcsolatok
A korábbi években Sólyom László volt köztársasági elnök (2008 szeptemberében) és Balázs Péter volt külügyminiszter (2010 márciusában), valamint Kövér László házelnök (2011 novemberében) is látogatást tett a latin-amerikai kontinensen, idén márciusban pedig Budapesten rendezték meg a Magyarország-Latin-Amerika Fórumot, amely elsősorban a kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolatok erősítését célozta. Emellett nemrég külgazdasági diplomata is megkezdte munkáját Brazíliában. Tehát a magyar külpolitika és gazdaságdiplomácia igen határozottan nyit a latin-amerikai térség felé, amely komoly előrelépés az elmúlt 20 évhez képest.
Ahogyan arról már korábban a Kitekintő is beszámolt, az 1980-as évek előtt Latin-Amerika ugyanis a magyar gépipari export fontos piacának számított hosszú évtizedeken keresztül: míg napjainkban a nagykövetségek, addig a ’80-as évek közepéig számos kereskedelmi kirendeltség és vállalati iroda segítette a magyar cégek piacra jutását. A mozdonyok, energetikai és kórházi berendezések, mezőgazdasági rendszerek és autóbuszok szállításait többnyire állami vagy banki hitelek tették lehetővé.
Napjaink külkereskedelmi mérlegét tekintve a térségben a négy legfőbb kereskedelmi partnerünk Argentína, Brazília, Chile és Mexikó, így nem véletlen, hogy Martonyi János útja is előbbi két országba vezetett. A külügyi tárca vezetője szerint a latin-amerikai magyar közösségek is hozzájárulnak a kapcsolatok szorosabbra fogásához.
Argentína
Héctor Timerman argentin külügyminiszter a San Martín palotában fogadta Martonyi Jánost, ahol egy munkareggeli során a két ország küldöttsége összegezte az eddigi tudományos-technológiai együttműködés eddigi tapasztalatait (a HVG szerint a ’90-es évek óta 65 közös tudományos projekt valósult meg Argentína és Magyarország között, s a jövőben hatékonyabban kívánják kihasználni az Európai Unió 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramja által nyújtott lehetőségeket) és az emberi jogok védelme területén való kooperáció eredményeit (Argentína és Magyarország például közös dolgozik a Holokauszt Oktatás, Megemlékezés és Kutatás Nemzetközi Szervezetében), valamint a lehetséges beruházási és kereskedelmi lehetőségeket is sorra vették – áll az argentin fél közleményében.
Timerman ismertette a Falkland-szigetek hovatartozásával kapcsolatos argentin álláspontot, és arra kérte magyar kollégáját, hogy támogassa a brit-argentin párbeszéd újraindítását, amelynek révén új megoldást találhatnak erre a régi problémára. Emellett kitértek országaik regionális szerepének elemzésére, a G20 munkájának értékelésére, valamint a jelenleg is folyó EU-Mercosur tárgyalások folyamatára.
A HVG a napokban arról is tudósított, hogy külügyérünk az argentin fél segítségét kérte a Bolíviában fogva tartott magyar állampolgár, Tóásó Előd mielőbbi szabadlábra helyezésének ügyében. Ezt a kérést a hivatalos magyar közlemény szerint Brazíliában is megismételte Martonyi. Antonio Patriota, brazil külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy igyekszik mindent megtenni azért, hogy “tisztességes tárgyalást” biztosítsanak az Evo Morales bolíviai elnök elleni merénylet kísérletével megvádolt Tóásó Elődnek, valamint arra, hogy “fogva tartása lehető leghamarabb véget érjen”. Patriota szerint már sokakat sikerült megnyerniük, hogy járjanak közbe az ügyben – írja a külügyi tárca közleménye.
A hivatalos program szerint Martonyi részt vett a Mindszenty József bíboros, hercegprímás születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett Buenos Aires-i szentmisén a Mindszentynumban, az Argentínai Katolikus Magyarok Szövetségének székházában, találkozott a helyi magyar közösségek képviselőivel, valamint megkoszorúzta Raoul Wallenberg köztéri szobrát. Ezt követően az argentin képviselőház külügyi bizottságának elnökével, Guillermo Carmonával és a külügyi bizottság tagjaival, valamint a képviselőház első elnökhelyettesével, Norma Amanda Abdala de Matarazzóval is egyeztetett, majd előadást tartott az argentin külügyi intézetben Magyarország helyzetéről, európai kötődéséről.
Búcsúzásakor Martonyi János magyarországi látogatásra hívta meg Timermant, és megerősítette, hogy Cristina Fernández de Kirchner elnök is érvényes meghívással rendelkezik. A tárca közleménye szerint egykor Argentína volt Magyarország egyik legjelentősebb tengerentúli kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelmi forgalom azonban tavaly már alig 40 millió dollár körül alakult, igaz jelentős magyar többlettel.
A gazdasági együttműködésnek új lendületet adhat az az együttműködési megállapodás, amelyet a 2012. márciusi budapesti Magyarország-Latin-Amerika Fórum alkalmával írt alá a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és az argentin exportösztönző intézmény, az ExportAr. Hasonló eredményt várnak a jelenleg tárgyalás alatt álló kétoldalú gazdasági együttműködési egyezménytől is.
A külügyminiszterek megállapították, hogy az argentínai magyarság komoly szerepet játszik a kétoldalú kapcsolatokban. A felek megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy milyen intézményközi kapcsolatépítéssel lehet erősíteni a két állam viszonyát – közölte a tárca. Az MTI szerint a magyar kormány arra törekszik, hogy új alapokra helyezze a magyar állam kapcsolatát a latin-amerikai magyarsággal. Itthon számítanak a határainkon kívül élő magyar közösségek támogatására a pozitív magyarságkép közvetítésében, valamint az anyaország és választott hazájuk közötti gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlesztésében.
Az argentínai magyar nagykövetségen Martonyi János jelenlétében három, újonnan honosított magyar állampolgár tett esküt, köztük Juan Mártony, hazánk felvidéki származású montevideói tiszteletbeli konzulja, aki több mint egy évtizede képviseli Magyarországot Uruguayban. A miniszter a latin-amerikai magyarság identitásának megőrzésében végzett áldozatos tevékenysége, valamint lapkiadói- és szerkesztői munkássága elismeréseként átadta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Haynalné Kesserű Zsuzsannának, az Argentínai Magyar Hírlap főszerkesztőjének. A lap napjainkban Latin-Amerika egyetlen rendszeresen megjelenő magyar nyelvű sajtóterméke, híreit nem csak az argentínai magyarok, hanem más latin-amerikai közösségek is olvassák.
Összefoglalónk itt nem ért véget, amennyiben kíváncsi a külügyminiszter brazíliai útjának eredményeire, kérjük, lapozzon!
Brazília
Martonyi Brazíliában folytatott tárgyalásai középpontjában a tudományos-technológiai kooperáció állt, emellett jelentős előrelépésként a két ország felsőoktatási együttműködési megállapodást kötött. A latin-amerikai ország azt tervezi, hogy mintegy 100 ezer diákjának teszi lehetővé a külföldi tanulmányokat, és remélhetőleg közülük többen Magyarországra érkeznek, emellett felvetődött a magyar egyetemek részvételi lehetősége a Brazília által indított “Tudomány Határok Nélkül Programban”.
A további jelentős együttműködési területek között kiemelték az információs technológiát és a biotechnológiát, az alternatív energiaforrásokat illetően pedig külügyérünk úgy vélte, Magyarország tanulhat Brazíliától. A kétoldalú megbeszéléseken téma volt a nemzetközi kormányzás és a Rió+20 konferencia is.
Martonyi szerint a brazil politikusok és üzletemberek egyaránt “nagyon nagy barátsággal” fogadták őt, és a közeljövőben várhatóan további magas szintű találkozók lesznek a két ország között. Így hamarosan Budapestre utazhat Antonio Patriota brazil külügyminiszter, a Rió+20 csúcstalálkozóra Brazíliába érkezhet Áder János köztársasági elnök, és oda látogathat a vidékfejlesztési miniszter, az oktatási államtitkár és a nemzetgazdasági miniszter is. Martonyi mindehhez hozzátette, hogy a gazdasági vegyes bizottság 2012. novemberi ülésére magyar üzletemberek delegációja utazik. 2011-ben a két ország közötti kereskedelem összértéke 417,2 millió dollár volt, ami nagy előrelépés az öt évvel korábbi szinthez képest.
A magyar külügyi tárca vezetője Rio de Janeiróban találkozott Carlos Mariani Bittencourt-ral, a Rio de Janeiró-i Gyáriparosok Szövetsége elnökhelyettesével, majd beszédet mondott a szervezet tagjai előtt. Ezt követően Sao Paulóba (foto) utazott, hogy a helyi magyarság képviselőivel találkozzon, illetve Paulo Skaffal, a Sao Pauló-i Gyáriparosok Szövetsége elnökével, majd Guilherme Afiffal, Sao Paulo állam kormányzóhelyettesével tárgyaljon. Martonyi előadást is tartott Brazíliavárosban, a brazil diplomáciai akadémián, a Rio Branco Intézetben, valamint megnyitotta a Raoul Wallenberg életéről szóló kiállítást.
A Külügyminisztérium szintén közleményben tudatta, hogy Brazíliában Martonyi magyar származású vállalkozókkal is találkozott, akiknek bemutatta a magyar gazdaságátalakítás intézkedéseit és a globális nyitással erősödő külgazdasági lehetőségek kihasználására biztatott. Ahogyan fent említettük, a magyar kormány idén áprilisban ismét külgazdasági szakdiplomatát küldött a dinamikusan fejlődő Brazília gazdasági központjának számító Sao Paulóba. Martonyi János találkozott Gilberto Kassabbal, a 12 millió lakosú Sao Paulo főpolgármesterével. Az eszmecserén szó volt a budapesti kötöttpályás közlekedés tapasztalatainak átadásáról a közlekedési problémákkal küszködő nagyváros vezetésének. Érdemesnek tartották az együttműködés megkezdését a hulladékkezelés, a vízellátás és -tisztítás területén, továbbá elhatározták Budapest és Sao Paulo városok kulturális összekapcsolódásának ösztönzését is.
Brazília legnépesebb államának törvényhozási elnökével, José Barros Munhozzal történt találkozón a külügyminiszter jelezte partnerének, hogy az új magyar külpolitikai stratégia kiemelt figyelmet szentel a brazil gazdasági fejlődés motorjának számító Sao Paulo Államra. Ezt jelzi, hogy a parlamenti kapcsolatok intenzívebbé válásának jeleként Kövér László házelnök 2011 októberében felkereste a helyi állami törvényhozást. Magyarország és a szövetségi állam előtt a gazdasági együttműködés számos területe nyitott. Ezek közül a miniszter a technológiaigényes iparágakat emelte ki és szorgalmazta, hogy e terület képviselői vegyenek részt a magyar–brazil gazdasági vegyes bizottság 2012 második felében Brazíliában sorra kerülő ülésével párhuzamosan megrendezendő üzleti fórumon. Martonyi János külön köszönetet mondott a főpolgármesternek és a törvényhozás elnökének azért, hogy a városi képviselőtestület 1992-ben Magyarország Napjává, az állami törvényhozás pedig 2008-ban a Magyar Közösség Napjává nyilvánította október 23-át. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke így bekerült a hivatalos megemlékezések naptárába. A törvényhozás 2009 óta a magyar közösséggel együtt évente tart ünnepi ülést a forradalom évfordulója tiszteletére.
Körútja végén Martonyi Brazíliát illetően hangsúlyozta, az ország globális hatalommá vált, és ezt “ők egyre jobban át is érzik”, tudatában vannak globális felelősségüknek. Éppen ezért Magyarországnak sem mindegy, hogyan alakulnak kétoldalú kapcsolatai az országgal – mutatott rá, valamint hozzátette, hogy Brazília ez egy fiatal nemzet, amely “bízik a jövőben”, egyre erősödik, és “sokat tanulhatunk tőlük”.
Az MTI értesülései szerint az O Globo nevű brazil napilap interjút készített Martonyi Jánossal, s a lap azon felvetésére, miszerint az Európai Bizottság megkérdőjelezte a magyarországi “demokrácia minőségét”, Martonyi elmondta, hogy országunk “parlamentáris demokrácia az összes fékkel és ellensúllyal”. Külügyérünk szerint sértés megkérdőjelezni a magyarországi demokráciát, s elsősorban azzal magyarázta az azzal szembeni kétségeket, hogy a megsértett gazdasági érdekek politikai tiltakozás formáját öltötték.
A kétoldalú kapcsolatokról Martonyi az O Globo-nak is azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány nagyobb kereskedelmi forgalmat szorgalmaz, és lényegesen több brazil beruházást szeretne látni Magyarországon. Szeretné, ha több brazil diák tanulna Magyarországon, több turista érkezne és erősödne a tudományos együttműködés. Ugyancsak szeretné látni Brazília hangsúlyosabb jelenlétét Közép-Európában, Magyarország szomszédainál. (kitekinto.hu)