A nyilatkozat nyomán ismét fellángolt a vita az alig 12 ezer négyzetkilométeres földarab hovatartozásáról.
Az eredetileg néhány nyúlnak és pingvinnek otthont adó, ma körülbelül 3000 lakosú szigetcsoport a történelem során jó párszor gazdát cserélt.
A spanyol gyarmatbirodalom széthullásával a szigetek az argentin kormányra szálltak, majd 1883-ban, az akkori nevén Malvinas, az Egyesült Királyság fennhatósága alá került, ekkor már Falkland-szigetekként. Természetesen a britek ügyeltek arra, hogy minnél gyorsabban kitelepítsék a sziget argentin lakosságát. 1982-ben az argentin katonai junta partra szállt a Port Stanleyben, melyre a brit korona határozott választ adott, és a Falklandi háborúban visszafoglalta a szigetcsoportot.
A szigetet azóta is “gyarmati uralom alatt álló argentin területként” kezeli Buenos Aires, London viszont hallani sem akar Falkland feladásáról.Az Argentin követelések szerint a latin-amerikai ország jogszerűen szerezte meg a dél-atlanti földdarabot Spanyolországtól, a brit invázió és az argentin lakosok kitelepítése viszont szembement a nemzetközi joggal. Természetesen a Falkland lakosságának jelenleg 60%-át adó brit közösség hűen kitart a brit korona mellett.
Argentínát október 18-án a BT ideiglenes tagjává választották, az új argentin ENSZ nagykövet Maria Cristina Perceval pedig a Ban Ki-moonnal folytatott bemutatkozó tárgyalások során kifejtette, hogy országa mélyen elkötelezett a szigetek nemzetközi státuszának rendezése mellett, mely a hivatalos argentin álláspont szerint a ” dekolonizációs folyamatok egy lezáratlan fejezete”.
Az Argentin fél tárgyalási pozícióját kétség kívül erősíti, hogy a latin-amerikai térség integrációs folyamatai mára jócskán kifutottak, így Argentína mögött ott áll a kolosszus Brazília és a Mercosur. Ennek ellenére azonban kevéssé valószínű, hogy a BT-ben vétójoggal rendelkező Egyesült Királyság feladná jelenlegi álláspontját, mely szerint a Falkland szigetek a brit korona fennhatósága alá tartoznak.
A falklandi brit politikus, Dick Sawle szerint “Argentína a gyarmatosító” aki nem tartja tiszteletben a sziget lakosságának döntését, mely szerint a brit koronához kívánnak tartozni. A szigeten 2013 március 10-én és 11-én ismét népszavazást tartanak Falkland politikai státuszáról. A szavazás eredményét már most boritkékolni lehet, mivel Falklandon ma mindössze 30 argentin útlevéllel rendelkező személyt tartanak számon a Port Stanley-i hatóságok.
Sawle az 1982-es Falklandi Háborúra utalva kifejtette, hogy az ” argentinok tanulhattak volna abból, hogy mi történik, ha a politikai vezetés nem tartja tiszteltben a nép akaratát.” A falklandi vereség nyomán Argentínában megbukott a Katonai Junta, így ha közvetve is de a szigetekért vívott háború hozzájárult a latin-amerikai ország demokratizálódásához.
A Falkland-Szigetekért folytatott rivalizálás mögött természetesen kemény gazdasági érdekek állnak. A Dél-Atlanti hátság ugyanis nem csak halban gazdag vizeiről híres – a felszín alatt jelentős olajtartalékok is rejlenek. A brit kormány zöld jelzése után a Premier olajvállalat 600 millió fontos beruházás keretében 2017-re tervezi a Tengeri Oroszlán fúrótorony beindítását.