Az gyerekanya és a csecsemő jól vannak, egészségesek. (a fotó csak illusztráció)
A kolumbiai alkotmány értelmében az indián törzsek saját belső jogalkotása elsőbbséget élvez az ország alkotmányával (1991-es) és törvényeivel szemben. A fiatal kislány partnere egy tizenöt éves fiú – szintén a Wayúu etnikumhoz tartozó törzs tagja. Az ő törvény előtti felelősségét vetné fel az ügy, azonban még nem született döntés, mi legyen. A törzs Kolumbia Karib-tengeri vidékén él és elöljárói ,,nagyon szégyenlik az esetet és különösen azt, hogy ez ekkora nyilvánosságot kapott” – idézi a kolumbiai sajtó a törzs képviselőjét. A Wayúu-k mindenképpen szeretnék elérni, hogy kelljen az apává lett fiúnak bíróság előtt felelnie ezért a tettért.
María Gladys Pabón, Riohacha város vezetésének részéről elmondta, hogy a település, ahol a Wayúu törzs tagjainak többsége él, Bogotától, a fővárostól 790 kilométerre északra található La Guajira tartományban. A törzs Kolumbia 350 ezres indián közösségének 23 százalékát alkotja. Ha büntetnék a fiút, az nemtetszést váltana ki a törzsön belül, akik saját belső problémájuknak tekintik a történteket és máris megállapodtak a gyermek ellátásának legfontosabb kérdéséről. A fiatal szülők családjai közösen viselik majd a csecsemő nevelésének költségeit, de nem kényszerítik házasságba a két kiskorú szülőt. A fiú családja máris kecskében és más háziállatban kártalanítja a lány családját, de köteles a fiatal mamát és annak csecsemőjét, utóbbi felcseperedéséig rendszeres anyagi támogatásban részesíteni.
A kislány szülei nem kívánnak a nyilvánosság elé kerülni, mint mondták ,,szégyenlik ami történt és bánják, hogy nem vigyáztak eléggé a lányukra”. A törzsön belül az eset nem számít nemi erőszaknak, hanem inkább a kiskorúakkal szembeni gondatlanság és mulasztás kérdését veti fel az eset. Mint az indiánok elmondták: az ilyen ügyeknek nem szabadna nyilvánosságra kerülnie. A törzs nem tekinti bűnösnek a fiút sem.
A hatóságok viszont azzal érvelnek, hogy egy 10 éves kislány nem tudja, mi történik vele, tehát a dolog nem erőszaknak tekinthető és bíróságon a helye. Ez abból is látható, hogy amikor a császármetszés után a kislánynak átadták a csecsemőt, úgy tekintett rá, mint egy játékbabára és nem értette, mi a helyzet a kisbabával. Luis Evelis Andrade, A Kolumbiai Indiánok Szervezetének – ez az országban élő, 1,3 millió főt számláló és 102 törzshöz tartozó indiánközösségeket fogja össze – elnöke szerint a törzsekben normális és megszokott, hogy egy kislány az első menstruációt követően rendszeres nemi életet él. (yahoo)
{youtube}BcvgHeMCMrA{/youtube}