A tervek szerint az emberi jogi különmegbízott az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselőjének – jelenleg Catherine Ashtonnak – a “személyes megbízottja” lenne, s a többi uniós illetve tagállami külügyi szervezet munkáját kiegészítve erősítené az emberi jogok képviseletét – fejtette ki Leffler. Az EU-s külügyminiszterek a dán EU elnökség által szervezett informális találkozón beszéltek arról, hogy az uniónak még nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az emberi jogok érvényesülésére, noha ez a téma már most is az EU külpolitikájának az egyik legfontosabb eleme. Az EKSZ ebben a küldetésben fontos szerepet fog vállalni Leffler szerint.
Az alig több mint egy éve, 2011 elején megalakult EKSZ-t az idén már bírálat is érte a tagállamokkal való egyeztetés hiányosságai, illetve a némileg kaotikus és átláthatatlan működés miatt. A szervezet igazgatója viszont úgy véli, az EKSZ-nek az elmúlt időszakban sikerült az EU-s külpolitika fontos szereplőjévé és a tagállami külügyi szervek hasznos kiegészítőjévé válnia. Ugyanakkor elismerte, hogy a szervezet továbbra is keresi a helyét az Európai Tanács Titkársága, a Bizottság külkapcsolatokért felelős részlege valamint a tagállami diplomácia szervek mellett az európai külügyi struktúrában, ezért elkerülhetetlen, hogy legyenek súrlódások kisebb félreértések.
Az ilyen konfliktusok elsimítása mellett az EKSZ a közeljövőben szeretné megerősíteni az EU diplomáciai hálózatát, s új irodákat is nyitna olyan helyszíneken, ahol az EU eddig nem volt jelen. Mindezt egy nagyon nehéz gazdasági helyzetben, a rendelkezésre álló pénzügyi keretek növekedése nélkül kell elérni – hangsúlyozta Leffler, aki szerint a források áthelyezésével megoldható lesz a fejlesztés. Az is nagyon fontos, hogy megvalósuljon az EU-s külügyi szervezetek jobb összefogása, szorosabb koordinációja, hogy tartalmasabb stratégia elemzéseket, előrejelzéseket tudjanak majd kiadni a jövőben – tette hozzá az EKSZ céljairól beszélve.
Egyes elemzések szerint az EKSZ problémái főként abból adódnak, hogy nincsen teljesen független költségvetése – csak az adminisztratív költségek felett rendelkezik – s így nagyban függ a Bizottságtól. Leffler szerint ez nem helyes meglátás, mivel az EKSZ szándékosan alakították ki úgy, hogy együtt kelljen működnie a Bizottsággal. Az EKSZ fontos kiegészítője a Bizottsági külügyi részének, s a Bizottság nem tudná egyedül ellátni az EKSZ feladatait – mutatott rá az igazgató.
Leffler, aki csütörtökön tartott előadást a Külügyi Intézetben szervezett Latin Amerika fórumon úgy véli, az elmúlt években óriási politikai fejlődés ment végbe az elmúlt években Dél-és Közép-Amerikában, s a többi között ennek is köszönhető, hogy az EKSZ jó kapcsolatot ápol a térség legtöbb kormányával. “Közösen dolgozunk azon, hogy miként lehetne javítani a különböző emberi és polgári jogok jobb érvényesülését, külön hangsúlyt fektetve az igazságszolgáltatás fejlesztésére, a nők egyenjogúságára valamint a gyermekjogok védelmére” – mondta Leffler. (MTI)