A Grüne Woche elnevezésű nemzetközi agrártermék-bemutatóhoz és -vásárhoz kapcsolódó tanácskozáson csaknem 70 ország szakminisztere cserélt eszmét. Magyarország számára kiemelten a fontos a részvétel, hiszen „ha részt akarunk magunknak az élelmiszertermelésben, akkor a tárgyalóasztalnál is ott kell lenni” – fogalmazott Fazekas Sándor.
A következő hónapokban aktív agrárdiplomáciai munka következik, egyebek között Kína, India, Oroszország és Brazília felé nyit a budapesti vezetés a korábbi kormány által elhanyagolt kapcsolatok megerősítése és új piacok megnyitása céljából.
Fazekas Sándor Berlinben tucatnyi kétoldalú megbeszélést is folytatott, tárgyalt például Jorge Mendes Ribeiro Filho brazil mezőgazdasági miniszterrel, akit meg is hívott magyarországi látogatásra. Mint mondta, a két ország közötti kapcsolatokban számos lehetőség rejlik, Brazília például nem bortermelő, és jelentős érdeklődés mutatkozik az országban a tokaji bor iránt.
A Grüne Woche az ágazat legnagyobb nemzetközi seregszemléje. Aki nincs ott a kiállításon és a kapcsolódó tanácskozásokon, az könnyen „a klubon kívülre kerülhet” – mondta az MTI-nek a miniszter.
A magyar részvételt sikeresnek nevezte, kiemelte, hogy a berlini nagykövetségen a megnyitó alkalmából tartott fogadás iránt „rekord érdeklődés” volt, részt vett a rendezvényen például José Graziano Da Silva, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) főigazgatója.
A magyar agrárdiplomácia feladata a terep előkészítése az üzleti szféra számára, így bővülhet az élelmiszerexportot, ami nélkül nincsen „magyar termelés és magyar munkahely” – mondta a miniszter.
Az agrárminiszterek világtalálkozóján a résztvevők egyetértettek abban, hogy a nemzetközi közösség fokozottabb együttműködésére van szükség az élelmezés biztonsága és az éhínség elleni küzdelem sikere érdekében. Arról, hogy miként működhet közre ebben a mezőgazdaság, javaslatokat fogalmaznak meg, amelyeket az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó júniusi konferenciáján mutatnak be.
A tanácskozás záródokumentumában foglaltakat Magyarország is támogatja, hiszen sok a tennivaló egyebek között az élelmiszer felhasználása területén. Becslések szerint a megtermelt élelmiszer 20-25 százaléka tönkremegy, vagy a szemétbe kerül, és ha ennek csak a felét meg lehetne menteni, akkor nem lenne éhező ember a világon. (MTI)